Forrás: Solen Feyissa, Unsplash
Kevésbé polírozott, életszerűbb képi világ, csattanós tartalmak, amikbe könnyű belefeledkezni – közelebb engedjük magunkhoz, mint más alkalmazásokat. Arról, hogy miért vált ilyen népszerűvé a TikTok, megoszlanak a vélemények. Mi tanítjuk az algoritmust a rá adott reakcióinkkal, és az algoritmus is tanít minket. Na, de hogyan, és milyen következményekkel?
TikTok fun fact-ek
- A TikTok weboldalát tavaly többen látogatták, mint a Google-t
- Rekordsebességgel, 4 év alatt jutottak el az egymilliárd felhasználóhoz 2021-ben. Feleannyi időbe telt nekik, mint a Facebooknak, a YouTube-nak vagy az Instagramnak, és három évvel gyorsabban, mint a WhatsAppnak
- Több, mint 100 millió felhasználó az Egyesült Államokból érkezik, ami az ország nagyjából egyharmada
- Egy átlagos amerikai felhasználó naponta 80 percet nézi a TikTokot – többet, mint a Facebookot és az Instagramot együttvéve.
- Egy átlagos felhasználó naponta 19 alkalommal nyitja meg az alkalmazást
A TikTok körüli zsongást ma már itthon is mindenki érzi, de milyen kézzelfogható adatokkal tudjuk igazán megérteni a platform térnyerését és népszerűségét? Íme néhány elképesztő szám a TikTok növekedéséről:
- 2012: Zhang Yiming megalapítja a TikTok anyacégét, a ByteDance-t. A vállalat első terméke egy AI-alapú híraggregátor volt.
- 2014: Megjelenik a TikTok elődje, a Musical.ly. Még abban az évben népszerű lesz az Egyesült Államokban is.
- 2016: A ByteDance piacra dobja a Musical.ly hasonmását, a Douyin-t
- 2018: A ByteDance felvásárolja a Musical.ly-t és összeolvasztja a Douyin-nal – az új alkalmazás a TikTok
- 2020: A TikTok a világ legtöbbször letöltött alkalmazása – amiben vélhetően óriási szerepe volt a pandémiának
Az a bizonyos algoritmus
A fentiek alapján úgy is fogalmazhatunk, hogy a TikTok lerohanta a világot. De mégis hogyan? Milyen viselkedésünket jutalmazza a felület? Mitől ilyen könnyű a függőjévé válni? Mire jutottak a jelenséget elemző fejlesztők, pszichológusok? A növekedés egyik motorja a saját fejlesztésű algoritmusuk, aminek pontos működési elve és tartalma üzleti titok tárgyát képezi. Néhány kulcsfontosságú tény azonban tudható az algoritmusról, ami a TikTok Algo 101 néven elhíresült szivárogtatás útján derült ki és a The New York Times hozott le. Ez alapján más médiumok is, pl.: a The Wall Street Journal is folytatott kutatást a témában. Lássuk ezek a tanulságait!
Már rég nem egy táncikálós-tini appról beszélünk.
forrás: Backlinko.com
Középről, a legnézettebb mainstream tartalmak felől jutunk el a „csápokig” a specifikus résztémákig
Forrás: WSJ
Algoritmikus átláthatóság
Látva a TIkTok algoritmusának működését, újfent feltehetjük magunknak a kérdést: algoritmusok által eleve elrendelt véleménybuborékban, visszhangkamrákban, rabbit hole-okban élünk? Mi az a döntés, amit magunknak hoztunk az online térben, és mi az, amit az algoritmus döntött el helyettünk? Ehhez és hasonló kérdések mentén gondolkodnak azok a szervezetek, akik az algoritmikus átláthatóságot vagy algoritmikus elszámoltathatóságot kérik számon a mesterséges intelligenciát alkalmazó platformokon. Vagyis hogy legyen mindenki számára látható és hozzáférhető, hogy mi alapján működik egy algoritmus, mi alapján ajánl felhasználói számára funkciókat, tartalmakat. Ha pedig az nem etikus módon jár el, akkor legyen elszámoltatható annak üzemeltetője.
A TikTok válasza és ahol a kutya el van ásva: monetizáció
A TikTok – a Facebookhoz hasonlóan – azt állítja magáról, hogy szigorú, szabálykövető platform, etikus működéssel. Állításuk szerint nem hallgatják le készülékeink mikrofonjait és nem nézik meg az üzeneteinket sem annak érdekében, hogy személyre szabott tartalmat kapjunk.
Kérdés azonban, hogy a fentiek ismeretében ezekre szükség van-e még egyáltalán. Hiszen enélkül is tökéletesre csiszolták az algoritmust és az ajánlási rendszert, kiismerve minket, aminek hála a felhasználók elképesztő mennyiségű időt töltenek a platformon. Ez pedig a hirdetői piac számára egyet jelent: aranybánya!
A kiemelkedően okos algoritmus nemcsak felhasználói, hanem hirdetői oldalról is rendkívül hasznos, így az app nemcsak az új felhasználókat vonja be szuperszonikus sebességgel, hanem a hirdetési piacot is hasonló iramban veszi be. Tavaly megelőzte a Snapchat-et globális reklámbevételben, és nagyon nagy valószínűséggel év végére a Twitterét is meg fogja. Ez összesen 11,6 milliárd dollárt jelent, ami ha bejön, azt jelenti, triplázni fognak az előző évhez képest. Az eMarketer becslései szerint nem túlzás azt állítani, hogy 2025-re várhatóan közel 25 milliárd dolláros árbevétellel a TikTok a YouTube-ot is meg fogja előzi.
És a monetizációnak itt még nincs vége: 2022 első negyedévében a TikTok rekordot döntött az appokon belüli vásárlásokban is, 840 millió dolláros költéssel – megelőzve ezzel a kategória hagyományos nyerteseit, a játékokat is. Hogyan? A TikTok érmékkel (=az appon belül használt belső valuta, amit valódi valutáért cserébe lehet vásárolni) a felhasználók jutalmazni tudják a kedvenc tartalmaikat, tartalomkészítőiket – különböző virtuális ajándékok formájában. A bevétel nagy része természetesen az alkotót illeti, de a TikTok is leveszi a sápját.
Nem babra megy a játék
Forrás: teilo.org
Egy újabb frontvonal: Meta versus TikTok
A fentieket látva könnyen beláthatjuk, miért fáj ez irtózatosan a Facebooknak. Az Apple már belerúgott egy nagyot a 2021-es iOS frissítéssel, ami a többszázmilliós Apple-piactól vágta el a Metát és annak hirdetőit. A pandémia óta pedig egyre húsbavágóbb a TikTok térnyerése, főleg a Facebooknak fontos piacokon – mind földrajzi, mind korosztályos értelemben.
A TikTok hirdetési bevételben egyelőre még meg sem közelíti a Metáét (118 milliárd dollár), de a növekedési ütemet látva érthető, miért kapcsolt ellentámadásba Zuckerberg. Amikor két évvel ezelőtt India betiltotta a TikTok-ot, tökéletes időzítésnek tűnt, hogy Amerikában is mint idegen – kínai! – tulajdonban lévő, nemzetbiztonsági fenyegetésként pozícionálják az alkalmazást. Ezt elősegítendő, a Meta republikánus lobbistákat bérelt fel, de Trump bukása után ez a téma már senkit nem hozott lázba.
Az oldalon vagy alkalmazásban töltött idő tekintetében a Facebook hegemóniája megingathatatlannak tűnt a TikTok felbukkanásáig. Így jobb híján, ha bevenni már nem tudták őket, az app fő funkcióit kezdték lemásolni. Így kapott helyet az Instagramon a Reels, ami egy az egyben a TikTok vertikális, rövid formátumú zenés videóit hozta be. A felhasználók nem fogadták kitörő lelkesedéssel a változásokat, és követelték a régi Instát.
A Facebookon is megfigyelhető a videós tartalmak előtérbe kerülése, de ami ennél is feltűnőbb, hogy több olyan ajánlást kapunk a hírfolyamban, ami nem ismerőseink-barátaink révén jut el hozzánk, hanem egyszerűen az algoritmus dobja fel. Ez egyértelműen szembemegy a Facebook 2018-ban kinyilatkoztatott policy-jával, ami arról szólt, hogy a feedben jóval hangsúlyosabb szerepet fognak kapni a személyes, valódi kapcsolatok.