adwerk
adwerk

Nagyon Meta – mit hoz a Metaverzum és a Facebook átnevezése?

Nov 30, 2021ÁTFOGÓ

Gombold újra! – Emlékezetes arculatváltások itthon és külföldön

forrás: Unsplash

A Facebook nemrégiben bejelentett névváltoztatásáról sokunknak juthat eszébe, hogy netán az utóbbi idők botrányairól akarják elterelni a figyelmet. Az időzítés szerepet játszik ebben – hiszen megint épp összecsaptak a hullámok a Facebook fölött, amikor a bejelentés megszületett. De ez nem változtat a tényen, hogy egy régóta zajló, gondosan előkészített terv végrehajtása történik.

2021. október 8.: a Meta születése

Zuckerberg az októberi Connect konferencián jelentette be a Facebook – legalábbis az anyacég – átnevezését, és bemutatta a készülő Metaverzumot. A bejelentés mögötti tervekről, hogy mit jelent ez nemcsak a vállalat, hanem a közösségi média jövője szempontjából – Lévai Richárd közösségi média szakértővel, a Liftup alapító-tulajdonosával beszélgettünk.
Gombold újra! – Emlékezetes arculatváltások itthon és külföldön
Habár az átnevezés tényét már pár hónapja pedzegeti a nemzetközi sajtó, a Facebook közösségi média platformról virtuális valóság-szolgáltatóvá válásáról tavaly kezdtek megjelenni a hírek; a cég ebbe az irányba mutató lépései pedig még korábbra, 2014-re vezetnek vissza, az Oculus virtuális valóság-kiegészítőgyártó cég megvásárlásával. Az újramárkázás így nem csak egy átnevezés vagy operatív átszervezés, hanem egy új, hosszú ideje fejlesztett termék bemutatása, ami a márka középpontjában fog állni nem is olyan hosszú idő múlva. A Facebook – mint közösségi média-platform – missziója a kapcsolatok erősítése és a kapcsolatfelvétel egyszerűsítése, és ebben a Meta koncepciója sem különbözik – mondja Lévai Richárd közösségi média szakértő. Az ígéret szerint a Metaverzummal bővüni fog a kapcsolattartás lehetősége, mert immerzív, vagyis „belemerülős” lehetőséget kínál. Hibrid platform lesz, vagyis a virtuális valóság keveredik a síkképernyővel – a konferencián is látható volt, hogy valaki a telefonja kamerájával csatlakozott be a virtuális térbe.

Virtuális valóság – jelen vagy jövő?

A virtuális valóság, mint a jövő médiuma, már régóta téma – nemcsak a sci-fik, hanem a valós technológiai fejlesztések területén is. Ez utóbbiba a Facebook már évekkel ezelőtt, 2014-ben bekapcsolódott az Oculus virtuális valóság játékeszközöket fejlesztő start-up megvásárlásával – amire ma a Metaverzumot is építi.

„Az utóbbi évtizedekben rengeteg kísérlet volt a 3D elterjesztésére, például a 3D TV-k, 3D mozik révén – azonban mégis mindig visszatérünk a 2D-be” – mondja a szakértő. Azonban most mindennél erősebb a tendencia, hogy beköltözik a virtuális valóság az életünkbe
Az eszközök egyre erősebbek (pl.: processzorsebesség, miniatürizálás vagy akár a kényelem szempontjából), jobbak, hosszabb ideig bírják, ezáltal pedig sokkal élményszerűbb a használatuk.

A fejlesztés természetesen a jelenlét és a kapcsolat kérdését feszegeti bennünk: hol vagyunk igazából jelen, ha a virtuális valóságban veszünk részt? A virtuális valóság megtapasztalásához elengedhetetlenek a kiegészítők, headsetek, szemüvegek használata, ami erős vizuális jel a környezetünk számára is. Ha van valami jól látható rajtunk, segít egyértelműbbé tenni mások számára, hogy éppen hol vagyunk most.
Korábban az volt a feltételezés, hogy a virtuális valóság leginkább a játékipar fejlődésére lesz hatással, de ez már most megdőlni játszik. A Metaverzum, ha beváltja ígéreteit, alapvetően befolyásolja a kapcsolattartás jellegét.

„Az eszközök már nemcsak a környezetet, hanem a száj-és szemmozgást, mimikát is lekövetik majd, ami nagyon valóságos érzetet kelt.”

A VR a játékokon túl már most is hatással van például az üzleti életre: konferenciákba, meetingekbe lehet csatlakozni VR headset segítségével. A mai online meetingeken könnyebb kevésbé figyelni, jelen lenni, hiszen egyszerre több ablak is nyitva lehet a számítógépünkön, ki tudjuk kapcsolni a hangot és a kamerát is. A VR meetingeken egész testünkkel ülünk bent, és egy avatar reprezentál minket (miközben a valódi laptopunk jelenik meg a virtuális térben), így akár otthon pizsamában ülhetünk a kanapén, miközben talpig business casual-be öltöztetve jelenünk meg. Az eszközök azonban még nem annyira felhasználóbarátak: sokan macerásnak, kényelmetlennek érzik hordani, ezért kételkednek a széleskörű elterjedésében. Lévai Richárd erre az okosóra példáját hozza fel. Az okostelefonok elterjedésével sokan letették a karórát. Azonban amikor elkezdett mérni, visszajelzéseket adni az egészségünkről, mozgásunkról, újra népszerűvé vált. Úgy gondolja, így lesz ez a VR headsetekkel is: ha olyan élményt fog nyújtani, amit más eszköz nem, vagy rosszabbul, akkor sokan fogják választani. Azt azonban még nem tudhatjuk, melyik alkalmazás miatt fogják az emberek előnyösebbnek érzékelni. Valószínűleg még el sem készült, hiszen olyan alkalmazások fognak születni, amilyeneket most még el sem tudunk képzelni. Habár gyakorlati különbséget még sokáig nem fogunk tapasztalni, mert 5-10 éves távlatokról beszélnek a megvalósítás tekintetében, úgyhogy az Instagram marad Instagram és a Facebook, a Messenger és a WhatsApp is marad egyelőre a régiben. A Metaverzum – egyelőre – még nem valóság, hanem középtávú terv.
Gombold újra! – Emlékezetes arculatváltások itthon és külföldön

Ennek okai a szakértő szerint:

  1. Hátralévő technológiai fejlesztések. Több és jobb hardware-re van szükség, ami kényelmesebb, életképesebb, hordhatóbb. Nem véletlen, hogy a Facebook a Raybannel is együttműködik.
  1. A software-es háttér sem áll rendelkezésre teljesen, rengeteg fejlesztés van még hátra addig, amíg Zuckerberg bemutatója valóság lesz.
  1. Az eszközöknek még jobban el kell terjednie – egyelőre egy szűk piac vásárolja ezeket a kiegészítőket

Az egyik legviccesebb reakció az izlandi turisztikai ügynökségtől érkezett, akik rögtön készítettek is egy paródiát. A videóban Icelandverse-be invitálnak mindenkit, aki szerint az emberi kapcsolódás új szintje már valójában megérkezett, és nem kell hozzá fura headsetet sem felvenni.

A Meta mint rebranding

Azt az érvet sem szabad lesöpörni az asztalról, hogy az újramárkázás egy stratégiai kommunikációs lépés a Facebook részéről. Nemrégiben írtunk cikket a rebrandingről, úgyhogy nézzük is meg, miért volt szükséges egy új márka megalkotása. A reputációvesztés gyakori ok a márkák újjászületése mögött, márpedig a Facebook márka rettenetesen devalválódott az utóbbi években. Erre a problémára ki kellett találni valamilyen hosszútávú megoldást Zuckerbergéknek.

A hírnévvesztésben nagy szerepet játszottak az utóbbi év – egyre sokasodó – botrányai. Tekintsünk át, milyen botrányok közepébe csöppent a Facebook a 2010-es évektől napjainkig! A lista nem teljeskörű, azokat válogattuk össze, amelyek a legnagyobb visszhangot keltették és hatással is lettek valamilyen módon a platform alakulására, ezáltal pedig a márka megítélésére.

  1. 2016 november: a Buzzfeed hírt ad a 2016-os amerikai elnökválasztás körüli félretájékoztatásról. A BuzzFeed News elemzése megállapította, hogy a legnépszerűbb választási álhírek nagyobb visszhangot generáltak a Facebookon, mint a 19 nagy hírügynökség legnépszerűbb választási hírei együttvéve.
  1. 2018, Cambridge Analytica: a félelmek beigazolódnak, amikor kiderül, hogy az adatelemző cég több tízmillió Facebook-felhasználótól gyűjtött be jogellenesen adatokat hirdetéscélzás céljából a 2016-os választások során. A közvéleménykutatások szerint a Facebook támogatottságának visszaesése 2018 márciusában kezdődött, amikor felröppent a hír a Cambridge Analytica botrányról. Az eset előtt csak az amerikaiak 18%-ának volt negatív megítélése a márkáról. Ezután érte el a 35%-ot, és ez a mai napig tartja magát.
  1. 2020 nyár, #StopHateForProfit bojkott: több nagy világmárka és polgárjogi szervezet együttes erővel próbálta megszorongatni a Facebookot annak érdekében, hogy erőteljesebben lépjen fel a platformon erősen jelenlévő gyűlöletbeszéd szabályozásában. A bojkott időszaka alatt nem hirdettek a platformon. Összefoglaló cikkünket róla itt olvashatjátok.
  1. 22020 nyár, tröszt-ellenes kongresszusi meghallgatások
  1. 2020 szeptember: feltűnik az első whistleblower, Sophie Zang. Egy elbocsátott data scientist 6600 szavas belső feljegyzése részletezi, hogy a közösségi hálózat tudta, hogy a világ országainak vezetői az oldalukat szavazók manipulálására használják – és nem tettek ellene lépéseket.
  1. 2021 január: fény derül arra, hogy a Capitolium ostrománál résztvevő tüntetők Facebookon és más platformokon szerveződtek.
  1. 2021 szeptember: feltűnik a második whistleblower, Frances Haugen.
  1. 2021. október 4. Globális leállás: 6 órán keresztül elérhetetlenek a Facebookos termékek, beleértve az Instagramot és a WhatsAppot is.

A márka megítélése hiába tolódott el negatív irányba az évek során, a Facebook továbbra is a leggyakrabban használt alkalmazás a közösségi média ökoszisztémájában: a fiókkal rendelkező amerikai felnőttek 51 százaléka naponta legalább egyszer bejelentkezik. Magyarországon a havi aktív Facebook felhasználók 2021-ben 6,75 millió ember volt, ami több mint az országban élők 2/3-a.

Az újramárkázás másik fontos szempontja, hogy a cég óriási lett az alapítása óta, és már rég nem csak a Facebook tartozik a termékei közé, hanem az Instagram, a WhatsApp, és az Oculus is. Emiatt is fontos volt egy olyan átfogó anyamárkát létrehozni, ami tágabb perspektívát nyújt és lefedi az egész portfóliót. A különböző platformok pedig – ideértve a Facebookot is – megtartották az eredeti nevüket. Ezért az ügyfelek (például: Facebook hirdetők), üzleti partnerek, fejlesztők, játékfejlesztők támogatása már az összes platformra kiterjeszthető, így jött létre most a Meta for Business és a Meta for Games. Hasonló változáson ment keresztül a Google azzal, hogy Alphabetté nevezte át magát.

Hardware-es válasz a növekvő adatbiztonsági elvárásokra

Az adatbiztonság előtérbe kerülésével sokkal több támadás éri a közösségi média platformokat – mondja Lévai. A szigorúbb szabályozások miatt egyre kevesbb adat fog a platformok rendelkezésére állni. Erre példa az Apple és Facebook közötti vita az iOS 14 frissítés kapcsán (hogy pontosan miről van szó, arról itt írtunk), hamarosan pedig a Google Chrome is bevezet hasonló változásokat, amik azt fogják eredményezni, hogy sokkal kevesebb felhasználói adattal fognak rendelkezni.

Ha pedig a szoftveres adatkövetés már nem opció, akkor a saját hardware felé érdemes elmozdulni. A Facebooknak egészen az Oculus megvásárlásáig nem volt saját hardware-e. Ha a Meta beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor számításaik bejönnek, hiszen saját hardwaren, saját fejlesztésű applikációval tudják trackelni a felhasználókat – mondja a szakértő. A VR szemüveg mellett egész hardware park kiépítésén dolgoznak, mint például egyéb virtuális valóság eszközök, okoshangszóró- és képernyő kombinációk létrehozása. Ezáltal pedig csökkenni fog az Apple és más hardware szolgáltatók felé való kitettségük.

„Ami biztos, hogy a fenti szempontok egyike sem lesz önmagában megoldás, hanem ezek kombinációja lesz az” – mondja a platform szakértője.

A téma megértéséhez bevontuk a HAB ad szakértőjét is: Horváth Attilát, Fügét, az ügynökség alapítóját és Várszegi Györgyöt, kreatív igazgatót.

Horváth Attila, Füge: Ha az emberek filmben látnak az elképzelt jövő technológiájából kütyüket, azt érdekesnek és többnyire vonzónak találják. Ha a valóságban haladunk e felé a jövő felé, az néha rémisztő tud lenni. Viszont vannak generációk, akik számára a mi jövőnk az ő jelenük. Hogy a Facebook mostani „metamorfózisa” a jelen, a múlt vagy a jövő, azt majd az idő eldönti.
Várszegi György: Ha visszagondolunk azokra az időkre, amikor voltak, akik a vasútban magát az ördögöt látták, mai fejjel bizony elég érthetetlen. Pedig abban az időben az újdonság és annak ismeretlen mivolta érthető ellenérzéseket válthatott ki emberekből. Mostanra azt gondolnánk, már jobban fel vagyunk készülve a változásra, hiszen egy ember életében számtalan dolog valtozik viszonylag gyorsan – lásd kommunikáció, szórakoztatás, közlekedés, stb. Én magam pár éve kipróbáltam a VR szemüveget, de nagyon rossz élmény volt, szédültem, klausztrofóbiám volt, egyáltalán nem adta azt, amit vártam. Számomra maga volt az „ördög”. A gyermekeim imádták viszont imádták.