Már a válság szó hallatán összeszorul a gyomrunk. Arról, hogy milyen erős pszichológiai folyamatok zajlanak bennünk egy recesszió folyamán, legutóbbi Átfogónkban írtunk. Ahhoz sem fér kétség, hogy a válság a társadalom túlnyomó többségének nagy, időnként pedig felfoghatatlan veszteségekkel jár. Azonban azt is tudjuk, hogy válság alatt megcsömörlünk a ránk özönlő negatív hírektől. Most hozunk pár pozitív példát olyan cégekre és márkákra, akik jól jöttek ki a válságból. Sőt a válság nélkül valószínűleg nem is léteznének. Nézzük meg, milyen sikersztorik indultak a „szűk esztendőkben”!
Az amerikai mondás szerint „recession makes millionaires”, vagyis a válság milliomosokat termel. Mi ezt azért nem állítanánk olyan magabiztosan, mert a válság leginkább nehézségeket és veszteséget szül a többségi társadalom számára, de kétségtelen, hogy van egy másik oldala is, csak annak előnyei jóval kevesebb ember számára elérhető. Na, de kinek? Például annak, akitől az a mondás származik, hogy „bad news is an investor’s best friend”, vagyis a rossz hírek a befektető legjobb barátja. Ezt Warren Buffet írta 2008-as véleménycikkében a New York Timesban. Igen, a befektetők jól tudnak járni egy ilyen időszakban, mert a válság alatt olcsóbban tudnak bevásárolni – részvényekből, ingatlanokból, ki miből.
Azonban céget alapítani, vállalkozásba fogni, fejleszteni, ne adj isten innoválni – ez sokkal érdekesebbnek hangzik, mint részvényeket vásárolgatni és figyelni a görbéket.
Milyen lehetőségeket kínál egy induló, vagy sőt, növekedésre és fejlődésre törekvő vállalkozásnak egy válság? Az alábbiakban Patrick Bet-David, iráni-amerikai pénzügyi tanácsadó és vállalkozó tanácsait vesszük szemügyre.
- Kisebb a verseny, hiszen a versenytársak egy része visszavonulót fúj, drasztikusan visszavesz a költéseiből, marketingjéből, fejlesztéseiből.
- Egyszerűbb és olcsóbb minőségi munkaerőhöz jutni. Ahogy megkezdődnek a leépítések, több tehetséges munkavállaló kerül ki a munkaerőpiacra, akiket most könnyebb megszerezni, mint békeidőben.
- Bizonyos iparágakban lejjebb mennek a beszállítók árai, könnyebb üzletelni velük.
- A válság kedvez a diszruptoroknak, vagyis az olyan „zavarkeltő” vállalatoknak, akik meglévő üzleti modelleket, gyakorlatokat, folyamatokat akarják átírni.
- Olcsóbb, hozzáférhetőbb eszközök a piacról kivonuló vállalkozások révén.
- Könnyebb megszerezni a befektetők figyelmét, mivel válság alatt kevesebb vállalkozás indul vagy éli túl, a befektetők kevesebb közül tudnak válogatni.
- Könnyebb alkudozni.
Nézzünk meg közelebbről egy válságot, ami itthon Magyarországon minket annyira nem érintett, de az USA-t annál inkább. A dotcom lufi kipukkanása (dot-com bubble burst) következtében a 2000-es évek elején rengeteg internet és technológiaalapú cég ment csődbe, a válság pedig begyűrűzött az egész amerikai gazdaságra. Az előzménye ennek az volt, hogy a 90-es években gombamód nőttek ki ezek az IT vállalkozások, az évtized végén pedig jelentősen megnőtt a befektetési és spekulációs tevékenység irányukba. Az általános vélekedés az volt, hogy az internet és az e-kereskedelem a jövő legnagyobb üzleti lehetősége, ami radikálisan át fogja alakítani a hétköznapokat. Ami igaz is lett, csak nem a kétezres évek elején, így a spekuláció és a cégértékelések pedig teljesen elszabadultak. A jövőbe vetett hit lázában sok cég nyilvánosan jegyeztette részvényeit és az árfolyamuk hirtelen felszökött. Azonban sokan nem voltak nyereségesek és nem rendelkeztek fenntartható üzleti modellel, spekulatív befektetésekre támaszkodva tartották magas szinten az árfolyamukat. A válság következtében a dotcom cégek fele csődbe ment, a túlélők közt pedig ott tudhatjuk az Amazont, a Google-t, az Oracle-t vagy a Cisco-t. A befektetők pedig a nyereséges és fenntartható vállalkozások felé fordultak, a spekulatív és túlértékelt cégeket pedig messziről kerülték.
Épphogy a lufi kipukkadt, az USA máris a következő bajjal nézhetett szembe, a 2008-as pénzügyi válsággal. Azonban ebben az időszakban is indultak el olyan cégek, akik mára óriásokká nőtték ki magukat.
Uber
Az Uber 2009 elején indult, hogy olcsóbb és hatékonyabb alternatívát kínáljon a taxizásnál. Az ötletet Garrett Camp társalapító 800 dolláros költsége inspirálta, amikor szilveszterkor magánsofőrt bérelt magának és barátainak, majd Travis Kalanickkal közösen egy alkalmazás fejlesztésébe kezdtek, amely lehetővé tette a költségek megosztását a felhasználók között.
Az új szolgáltatás vonzó volt az ügyfelek számára, akik még mindig a recesszióból próbáltak kilábalni, és gazdaságosabb megoldást kerestek. Annak ellenére, hogy az Uber több vitatott ügyben is érintett volt, például szexuális zaklatási vádak és toxikus munkahelyi kultúra, jelentős változást hozott a közlekedési iparágban, és inspirálta az azóta megjelent hasonló cégeket, mint a Lyft.
Az Uber jelenlegi piaci értéke körülbelül 60 milliárd dollárra becsülhető.
Netflix
Igaz, a Netflixet még 1997-ben alapították, de a 2008-as válság őket is elérte és komoly döntés elé érkeztek. A DVD-kölcsönzés döglődése miatt innovációba fogtak, és kockáztattak – az Xbox-on keresztül streaming szolgáltatást dobtak piacra. Így tudták átvészelni a válságot, sőt, miközben más cégek a bevételüket próbálták fenntartani, ők növelték előfizetőik számát.
Mailchimp
A hírlevélóriást a dotcom lufi időszak derekán alapították, majd a 2008-as válság idején ők is útelágazáshoz érkeztek. Az ő válaszuk az üzleti modell átalakítása volt, áttértek a freemium modellre (ez azt jelenti, hogy a termék alapverzióját ingyenesen kínálják, míg a prémium funkciókért vagy frissítésekért fizetni kell), ami hatalmas növekedési pályára állította a Mailchimpet.
Brian Acton és Jan Koum közösen alapították a WhatsApp-ot 2009 februárjában. És, hogy mi indította el őket a saját ötlet felé? Acton milliókat veszített a dotcom lufi kipukkanásakor 2000-ben, miután majdnem egy évtizedig dolgozott Koummal a Yahoo-nál. 2007-ben otthagyták a Yahoo-t, majd Dél-Amerikában utazgattak, mielőtt az új vállalkozásukra fókuszáltak.
2009 januárjában, hat hónappal az Apple iOS debütálása utána Koum vásárolt egy iPhone-t. Úgy gondolták, hogy az iPhone-nak köszönhetően rengeteg új alkalmazás fogja elárasztani rövid időn belül a piacot, ezért azon kezdtek el gondolkodni, hogy milyen üzleti ötlettel lehetne kihasználni ezt a trendet. Az első WhatsApp verzió statuszfrissítéseket biztosított a kontaktlistánkban szereplő személyek számára, de borzalmas visszajelzéseket kaptak rá. Ennek eredményeként Koum és Acton azonnali üzenetküldő szolgáltatásra helyezte a hangsúlyt – a többi pedig már történelem.
A Facebook 2014-ben 19 milliárd dollárért vásárolta meg a WhatsApp-ot, amely milliárdossá tette Koum-ot és Acton-t. 2020-ra a WhatsApp világszerte több mint kétmilliárd felhasználót szerzett.
Akkor a válság most áldás vagy átok?
Nem mindenki képes a lehetőségeiben mérni egy válság hatásait. Azonban ha tetszik, ha nem, mindig is lesznek olyanok, akik a válság alatt emelkednek fel. De ez nem minden esetben jelent hullarablást – vannak, akiket a válság kényszerít rá új ötletekre, csak valami jóval nagyobb sül ki belőle, amire ők maguk sem számítottak. Meglátni egy problémát, vagy egy fennálló problémára máshogy ránézni, és új megoldást találni – ez minden innováció alapja, válságtól függetlenül.
A következő hónapban hazai szereplők segítségével járjuk körbe, hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a márkák kommunikációjára.