Forrás: Pixabay
Ki tudja, vajon mit rejt ez a szám: 43 252 003 274 489 856 000? A negyvenháromtrilliót (!) is meghaladó szám a világszerte ismert Rubik-kocka lehetséges konfigurációira vonatkozik. Egy olyan dologra – játék, ötlet, oktatási tárgy, találmány, fogalom –, amely a magyar kreatív mérnöki zsenialitásnak a terméke. Hivatalosan mégsem hungarikum, pedig erről a tárgyról mindenki tudja, hogy magyar, ellenben a golyóstollal vagy sok más forradalmi magyar találmánnyal. Ebben talán a megalkotója is „ludas”, hiszen egy kiváló elme lehet nagyon hangosan extravertált, vagy mint a kocka esetében, szerény és két lábbal a földön álló, gondolkodó ember.
Egy ember kreativitását sok minden befolyásolhatja, de a géneknek és a körülvevő környezetnek meghatározó szerepe van a kialakulásában. Rubik Ernő olyan családban született 1942-ben, ahol mindkét feltétel biztosítva volt. Költő édesanyjától (Szántó Magdolna) a művészetek, a kultúra iránti vonzalmát és tudásvágyát, a messze földön híres gépészmérnök, repülőgéptervező és feltaláló édesapjától (id. Rubik Ernő) pedig a mérnöki precizitást és a komplex gondolkodást örökölte. Ezek az alapok determinálták a későbbi mérnök, tanár és feltaláló pályáját és sikereit. Rubik Ernő élete lehetett volna teljesen hétköznapi, hiszen a képző- és iparművészeti gimnázium elvégzése után egy építészmérnöki, majd egy belsőépítészeti diplomát szerzett és tanárként kezdett dolgozni az egykori Iparművészeti Főiskolán (a mai MOME jogelődje). A tanítás, illetve a sokrétű és ötletes ismeretátadás vált a legfontosabb motivációjává, amelynek egyik – nyilván a legsikeresebb – eredménye a kocka lett.
Forrás: wikimedia commons
Szemléltető eszközből találmány
Rubik egy olyan taneszközt, illetve oktatási tárgyat akart kitalálni, amellyel a logikai gondolkodást, a tér adta lehetőségeket és az abból adódó következtetéseket lehet megtanítani a hallgatóknak. Végeredményben egy iskolai szemléltető tárgyból lett a világ egyik legismertebb térbeli logikai játéka. Az egyik inspirációt a Duna-parton egymáson sodródó kövek, kavicsok adták, mint a térbeli mozgás illusztrációi, amely beindította Rubik képzeletét és hosszas tervezés, problémamegoldás, finomítás után megszületett az első darab. A prototípus még fából készült, majd a sok szempontból praktikusabb műanyag lett az alapanyag. Először csak a tervező-tanár szűk baráti köre ismerhette meg a „találmányt”, akik elismerően nyilatkoztak róla. Ezt követően a főiskolai hallgatók következtek, akik az előadásokon használhatták a kockát, amelynek szabadalmi kérvényét 1975. január 30-án nyújtotta be Rubik Ernő a Magyar Találmányi Hivatalnak. De valójában mi is ez a kocka?
Forrás: pixabay
Hódító négyzetek
A hivatalos szabadalmi kérvény szerint „térbeli logikai játék”, tehát már nem oktatási segédeszköz. Ugyanis Rubik arra is rájött, hogy a szemléltető eszköz egyszerre lehet egy kihívást jelentő játék is, amellyel minden korosztály játszhat. Ennek a kreativitásnak köszönhető a kockán megjelenő színek – fehér, zöld, piros, sárga, kék, narancssárga – kiválasztása, amely jobban eladhatóvá, esztétikussá teszi a játékokot. Sok lakásban nem is játéknak használják, hanem egyszerűen a berendezéshez tartozik, mint dísztárgy. Persze a szocialista Magyarország keretei között ez kevés lett volna a világsikerhez, de kezdetben ez nem is volt cél. A két olajválság között, 1977-ben került forgalomba Bűvös kocka néven, amelyet a Polytechnika Ipari Szövetkezet gyártott, viszont a döntéshozók láttak benne annyi lehetőséget, hogy a Konsumex Magyar Külkereskedelmi Vállalat útján külföldre is eljusson (az országnak égető szüksége volt nyugati valutára). A kocka itthon és külföldön óriási siker lett, az USA-ban az Ideal Toys Company kapta meg Rubiktól a jogokat és 1980-tól az amerikai piacon is hozzáférhető lett. Angliában az Év játéka lett és 1981-ben a New York Modern Art Museum hivatalosan felvette a Rubik-kockát az építészeti és design gyűjteményébe. Mint minden játék esetében, így itt is működött a hatalmas érdeklődést és forgalmat követő lecsengés folyamata, azonban vannak olyan dolgok (tárgyak), amelyek soha nem mennek ki divatból és újra és újra megnő az érdeklődés irántuk. A Rubik-kocka jogait a Tom Krenner vezette, 1963-ban alapított 7Toys – Game and Toy Invetion, játékfeltaláló vállalat vásárolta meg 1983-ban és az 1990-es évek legelején újra forgalomba hozta a játékot.
Forrás: pixabay
Mindenkinek mást jelent
Mi az oka töretlen népszerűségének? Mindenkinek más jelent: játék, kihívás, szimbólum, addikció, dekoráció, időtlenség, lehetőségek stb. Rubik Ernő elismert és gazdag ember lett (ez semmit nem változtatott alapvetően szerény viselkedésén), akit a pénz annyira érdekelt, hogy ezután azzal foglalkozhatott, amivel igazán szeretett volna. A kocka után újabb logikai játékokat tervezett, mint a Bűvös kígyó vagy a Bűvös négyzetek, de ezek kevésbé lettek sikeresek. A balkezes Rubik Ernő – saját bevallása szerint – egy perc alatt rakja ki a kockát, amellyel nem érne el komoly sikert az erre szervezett versenyeken. Az első Rubik-kocka világbajnokságot 1982-ben rendezték Budapesten, a Vígadóban, ahol az amerikai Minth Thai 22,95 másodperc alatt rakta ki játékot.
A 21. században is világszerte jelen van a Rubik-kocka (Rubik’Cuba, Der Zauberwürfel), legújabban digitális formában is népszerű – Touch Cube néven –, amikor az eredeti kocka működési mechanizmusát képezik le digitálisan. Az irigyek sem lettek kevesebben, 2010-es évek közepén megtámadták a Rubik-kocka védjegyét – az EU negatív oldala –, amely hosszas pereskedéshez vezetett és a végén az addigi tulajdonos, az Angliában bejegyzett Rubik’s Brand Ltd. elvesztette a jogokat. Ez semmit nem változtatott a játék világban elfoglalt szerepén és Rubik Ernő szemléletén, mi szerint: „Az ember mindig azt keresi, hol az ő helye”.