Adwerk Ajánló / október, 2023

Az idén visszatértünk a tematikus napozáshoz, azaz energiatakarékos sétamennyiséggel területről-területre dedikált napokon merítettük ki a Sziget-kvótánkat. A színház- és cirkuszi programok azonban borították a tervet: a tervezettnél háromszor több időt töltöttünk végül ezeken a helyszíneken az elképesztő felhozatal miatt.
Aztán olyannyira elkapott bennünket a felfedezés öröme, hogy amikor tízezrek Billie Eilish-eztek, addig minagyjából nyolcan a jéghidegre hűtött Magic Mirrorban egy kortárs izraeli tánctrió megrázó előadását néztük éppen. Amit egészen biztosan elhoztunk a Szigetről az a
Cirk La Putyka és a Cirque Alfonse előadásainak egy-egy erősebb pillanata.

Ősznyitány

Színházi lendületünk a szeptember beköszöntével sem hagyott lejjebb, hiszen mindjárt itt volt a két helyszínen is zajló Szemle+ a Városmajori Szabedtérin és a margitszigeti Kristály Színtéren. A fesztivál az évad legjobb vidéki és határon túli előadásait hozza el a fővárosba, és díjakat is osztanak: a városmajori szakmai zsűri a legjobb előadás díját a Miskolci Nemzeti Színház Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című előadásának ítélte, míg a Kristályban a zsűri döntése alapján a legjobb kamaraelőadás Göndör László és Katona Éva Nagymamával álmodtam című produkciója volt.

SZEMLE Nagymamával @ Ofner Gergely

Előbbi a jó értelemben vett népszínházi hagyományokkal és eszközökkel (látványos táncos elemek) operáló előadás, amely bár megpróbálkozik a darab igen nehéz alaptémájának értelmezésével (magyarok és szerbek együttélése a Trianon előtti és utáni Vajdaságban), mégis hagy valamennyi hiányérzetet etéren. Nem úgy a mindeközben zajló személyes dráma tekintetében, ami a darab 1930-es megjelenésekor is, sőt még most is modern párkapcsolati felfogásról tanúskodik, és amit a miskolciak is erősebben rajzoltak meg.
A kamara-győztes Nagymamával álmodtam merész és megrázó kísérlet a szintén többgenerációs trauma, a holokauszt családon belüli – ha nem is feldolgozására –, de legalábbis szóba hozására. Ráadásul Göndör egy többféle technikai és műfaji eszközt használó monodrámát alkotott, amelyben egyedül a színpadon villantja föl nagymamája életénkeresztül mindannyiun 20. századi nyomorát. A humor, a járvány okozta lezárások miatti egymásrautaltság, az abszurd azonban megadja a váratlan összekapaszkodás enyhét is.

Leenane-szepe Mucsi Zoltán @ b32

A Szemle után egy másik feszt szintén díjnyertes darabjára is elzarándokoltunk, méghozzá a Vidor Fesztivál legjobb kamaraelőadásának járó Pierrot-díjat elnyert Leenane szépét néztük meg. Martin McDonagh-ba amúgy is csak az nem botlott bele eddig, aki tényleg ki akart térni előle, hiszen az ír író, rendező, forgatókönyvíró és producer gazdag munkássága az In Bruges (Erőszakik)-tól a Leenane-trilógián át a Tom Waits-cel közös színpadi produkciókig roppant súlyos. A b32 Kultúrtérben látható előadásból Mucsi Zoltán csodálatos csendjeit, rezzenéstelen pillanatait hoztuk el.
Levezetésnek pedig mindenképp ajánlatos a megnyúló pompás őszben a Magyar Zene Házába is tennünk egy kitérőt, hiszen a Hangdóm új, Csontváryra komponált előadása sokak régi álmát viszi vászonra: létezik az a pillanat ugyanis, amikor A cédrus ágai beborítanak bennünket. Mndehhez csodálatos zenei válogatás járatja csúcsra a dóm különleges sound systemét.