Egy felnőtt ember napi vízigénye átlagosan 2-2,5 liter. Ezt nagyban befolyásolja, hogy milyen formában jutunk az éltető folyadékhoz. Magyarország páratlan vízadottságainak köszönhetően nemcsak a gyógyfürdők hazája, hanem a természetes forrásvizeknek köszönhetően ásványvíz-nagyhatalom is. Az egyik legrégebben palackozott ásványvizünk Kékkúthoz kapcsolódik, és pontosan illik ide a „már a rómaiak is” frázis.
Gyakori reklámfogás egy terméknek olyan nevet adni, amely arra utal, milyen régi és patinás. Főleg, ha a termék neve kétértelmű, ahogy a Theodora esetében is: „Isten ajándéka”, de bizánci császárnét is hívtak így (többet is). A Theodora ásványvíz vonatkozásában mindkettő remek marketing, még ha el is tekintünk attól, hogy Justitianus császár szeretett felesége korábban prostituált volt. A Káli-medencében fekvő Kékkút és környéke lakott település volt a római korban és a leletek alapján már akkor is fogyasztották, illetve használták a mélyből feltörő források vizét. A későbbi korokból, a XVII-XVIII. századból már ismertek olyan tudományos feljegyzések, amelyek a helyi forrásvizek jótékony hatásáról értekeznek. A közkedvelt magyar ásványvíz modernkori története az 1800-as évek végén kezdődött, amikor egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki hazai forrásvizeink, illetve azok vizsgálata és hasznosítása.
Kékkúti Theodora Forrás
A föld alól
A vízgyűjtőterületekről leszivárgó, majd feltörő vizek (karsztvíz, ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz) rengeteg ásványianyagot tartalmazhatnak, amelyeknek pozitív élettani hatásai lehetnek. Sokban különbözhetnek ezek a föld alól feltörő vizek – ezért is a különböző elnevezés és besorolás –, de a Kékkút és környékén található források vízéről elmondható, hogy kalcium-hidrogén-karbonátos szénsavas ásványvíz. Magas a kalcium- és magnéziumtartalmuk, jó hatással van a bélrendszerre és az emésztésre, étvágyjavító és még sok mindenre használható. A szigorú jogszabályok alapján, ásványvíznek csak olyan terméket lehet nevezni és forgalmazni, amely hatóságilag védett vízlelőhelyről származik, palackozása helyben történik, ásványianyag tartalma konstans és bevizsgált, valamint előnyösek élettani hatásai. Továbbá nem tartalmazhat a szervezetre káros anyagokat és utólag hozzáadott elemeket (kivéve a szén-dioxid).
Mosaic of empress theodora ravenna san vitale
Az első palackok
Theodora császárné csak a legenda és a reklám miatt ivott Kékkútról származó vizet, a helyiek azonban évszázadokon át tisztában voltak jótékony hatásával. A XX. század elejétől egyre szélesebb körben terjedt el az Anna-forrás híre és elkezdték a környéken hordókban kiszállítani. 1907-től a község – mint tulajdonos – bérbe adta a kutat, amellyel lényegében elindult az ásványvíz igazi piaci története, megkezdődött a palackozás, megjelentek az első reklámhirdetések. Nemcsak az országban lett egyre keresettebb a Kékkúti víz, hanem a külföldi vásárokon is sikeresen szerepelt. Az újabb nagy lépés 1921-ben történt, amikor az új bérlő, Tokaji József, átkeresztelte a „Kékkúti Anna forrásvíz” márkanevet, amely innentől kezdve „Theodora” néven került forgalomba. Az 1920-as évek közepén a különböző honi szakhatóságok formálisan is gyógyforrásként ismerték el a kutat, illetve gyógyvíznek, ásványvíznek a feltörő vizet. Az új bérlő és részben tulajdonos a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. lett, amely kibővítette az üzemet, növelte a kapacitást.
A szokásos XX. század
A II. világháborúban heves csaták zajlottak a Balaton-felvidéken és a kútfoglalás, valamint a palackozó üzem komolyan megsérült. A pártállami időszakban – az államosítást követően – több tulajdonosa volt a vízlelőhelynek (Veszprém megyei Szikvíz és Üdítőipari Vállalat, Badacsonyvidéki Állami Pincegazdaság), ahol csak 1957-ben indult meg újra a palackozás. Az 1980-as években jelentős külföldi piacokon megjelent a Kékkúti ásványvíz, a Szovjetunió mellett kapható volt Olaszországban, az NSZK-ban és még a távoli Hongkongban is.
A rendszerváltozás új tulajdonosokat és üzleti lehetőségeket hozott az ásványvíz történetébe. Rövid ideig egy angol érdekeltségű társaság tulajdona lett, majd a 2000-es évek elején a Nestlé Waters cégcsoporté lett, amely jelentős összeget fordított az új marketingre és megjelenésre. A megnövekedett piaci igények miatt növelni kellett a termelést, ezért új kutakat nyitottak. Ez a Gazdasági Versenyhivatalnak is feltűnt, amely a vásárlók megtévesztése miatt többmilliós büntetést szabott ki. Ugyanis az új kútból származó víz a Kereki nevet kapta (a Kereki-dűlőben van, a régitől nem messze), és az eredetihez képest kevesebb az ásványianyagtartalma. Ezért külön termékként van jelen a piacon a víz; Theodora Kékkúti és Theodora Kereki néven (mindkettő kapható mentes és szénsavas változatban).
Fúziós víz
Az új fogyasztói szokásoknak köszönhetően jelentősen megnőtt az ásványvízfogyasztás hazánkban, amely prosperáló befektetésnek bizonyult és új üzleti vállalkozásokat indított el. Ilyen volt a Vitapress Kft. is, amely megfelelő vízlelőhely után kutatva végeztetett fúrásokat Kecskemét közelében, Szentkirályon. Az ott talált forrásról hamar kiderítették a szigorú laboratóriumi vizsgálatok, hogy ásványokban gazdag és megfelel azoknak az előírásoknak, amelyek alapján ásványvíznek minősíthető. A cégtulajdonos, Balogh Sándor ki is használta a kínálkozó lehetőséget és a megfelelő üzem kialakítását követően megkezdődött a palackozás és a forgalmazás. Fia, Balogh Levente 2003-ban megalapította a Szentkirályi Ásványvíz Kft-t, amely önálló cég lett és egyre nagyobb szerephez jutott a hazai ásványvízpiacon. A sikeres üzletvezetésnek és marketingnek köszönhetően külföldön is terjeszkedni kezdett a cég, amelynek eredményként egy olasz befektetővel közösen megalapították a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW). Miután 2016-ban a cégcsoport megvette a Kékkúti érdekeltséget és Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. néven egyesült a két cég. Hiába, a víz nemcsak alapvető szükséglet, hanem jó üzlet is.