A nagymúltú, történelmi médiamárka kortárs, multimédiás platformként két éve van újra jelen magyar nyelvű szolgáltatásaival a hazai piacon. Vovesz Tiborral, a RFE/RL (Radio Free Europe/Radio Liberty) budapesti szerkesztősége, a Szabad Európa igazgatójával beszélgettünk.
Törvények, tűzfalak
Alive & kicking
Mint megtudjuk, a magyar piac abban is különbözik RFE/RL korábban megnyitott helyszíneinek piacaitól, hogy nálunk akár a független szcénában is van még verseny és mozgás. Az adott esetben a Szabad Európáénál sokszorta nagyobb műhelyekkel (jelenleg 17 fős stáb készíti a magyar nyelvű tartalmakat) nyilvánvalóan nem kattintásszámban mérhető össze a teljesítményük, de még abban sem feltétlenül, hogy egy-egy témát ők tudnak-e robbantani, náluk jelenik-e meg elsőként. Ahogy Vovesz Tibor fogalmaz, ha már mindenképp firtatjuk a siker mérhetőségét: „ezt sokkal inkább abban mérjük, hogy például van-e olyan alapos és mély egy anyagunk, amit idéznek, amire hivatkozva akár a közbeszédbe kerülhet egy-egy általunk hozott téma, vagy akár a döntéshozási mechanizmusra is hatással lehet”. Kérdésünkre, hogy volt-e ilyen, ami mutatja az életpályáját egy-egy efféle anyagnak, az igazgató az endometriózist kezelő orvosok helyzetét feltáró anyagukat említi: megjelenése után a minisztérium az érintettek életét megkönnyítő rendeletmódosításra tett ígéretet. Azt megint mi tesszük hozzá, hogy Bulgáriában például miniszteri székbe került egy, a korrupciót feltáró helyi RFE/RL-anyag.
De milyen is legyen az a hang, az a tónus, amit ma egy történelmi múltú, de következetesen friss és 21. századi médiamárka mutatni szeretne, hogyan szóljon a megcélzott közönséghez? – lendülünk tovább a médiagyártásba. „Az 5-legfontosabb-dolog-típusú címadást távolról kerüljük, sem az alanyaink, sem az újságíróink hitelességét nem áldozzuk be a clickbait oltárán” – szögezi le a szakember. „Persze a kornak megfelelő formátumokat kell létrehoznunk, hiszünk például az infografikákban, az adatvizualizációban, amelyek világos, érthető kontextusba hoznak mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket”.
Alkotói szabadság
Mivel a Szabad Európánál nem tulajdonosi elvárás a kattintásszám határidőre való föltornázása, így az ebbe ölt energiák itt műsorkészítésre fordítódhatnak. Akkor mi szerepel a szerkesztőség horizontján? – kérdezzük.
„A multimédiás tartalmak felé mozdulunk, a podcast-jaink elég népszerűek, és eközben a cikkeink továbbra is a lehető legalaposabban járnak körül egy-egy témát (interjúnk idején például egy 200-250 háttérinterjút magában foglaló féléves kutatómunka után jelenik meg a hazai pártfinanszírozás visszásságait föltáró cikksorozat – a szerk.), valamint a mindannyiunkat érintő, hétköznapi témákat feldolgozó, magyarázó anyagok készítése is fontos” – kapunk rövid összefoglalót a jelenről és a közeljövőről.
„Mivel alapelveink szerint nálunk az egy adott kérdésben véleménykülönbségen lévő felek is nyíltan, korlátozás nélkül kifejthetik álláspontjukat, nekünk minden nap úgy kell dolgoznunk, hogy bármikor létrejöhessen egy ilyen dialógus. A véleményformálók és döntéshozók bizalmát pedig az anyagaink hitelességével tudjuk elnyerni. Hogy ez mikor lehet elég monjuk ahhoz, hogy egy „sajátmárkás” vitaestet rendezzünk, arra én is kíváncsi vagyok” – zárjuk egy fantáziaképpel a beszélgetést.
Hol, mennyi?
Jelenleg 27 nyelven készít tartalmat a Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL), amellyel 30 ország közönségét éri el. A 21 helyi irodának köszönhetően friss információkat tud közölni a működési területén, a teljes szervezetben több mint 700 főállású újságíró és kétszer ennyi külsős dolgozik. A szerkesztőségek létrehozásáról, fenntartásáról vagy felszámolásáról a fenntartó amerikai kongresszus egy többlépcsős folyamat végén hoz politikai döntést: ebben elsősorban az adott terület demokratikus-jogállamisági állapotát, a szólás- és sajtószabadság helyzetét veszik figyelembe.
Különleges státusz
A legutóbb nyitott három szerkesztőség kivételével a működési terület országaiban több évtizedes, folyamatos múlttal rendelkezik az RFE/RL. Ezeknek az országoknak egy részében a helyi hatalom igyekszik visszafogni, korlátozni vagy egyenesen tiltani az RFE/RL tartalmainak elérését, így a közösségi médiás jelenlét és az alternatív elérési csatornák támogatása elengedhetetlen. A szervezet naprakészen követi a legfrissebb trendeket a közösségi médiás formátumokban, jelen van az összes platformon, és amikor szükséges, a blokkolt internetes hozzáférésre is kínál kerülőutakat. Éppen emiatt, a praktikusság határozza meg az RE/RL külső jelenlétét: például a mobilos alkalmazás (app) fejlesztése során is fontosabb szempont volt a gazdaságos adatforgalom, mint az alkalmazás vagy a tartalmak esztétikai megjelenése, hiszen a célországok többségében nincs a nyugat-európaihoz hasonló, professzionálisan kiépített és zavartalanul működő mobilnet.
Helyből valódi
A független tartalomkészítés, a helyi propagandával bátran szembemenő tényszerű újságírás az RFE/RL helyi szerkesztőségének legnagyobb piaci előnye. A helyi irodák és tudósítói hálózat pedig az RFE/RL angol nyelvű tartalmaihoz ad unikális többletet és helyismeretet.