fbpx
adwerk
adwerk

Kinek van erre energiája?

Jan 31, 2023CÉGÉR

Adi és Rudi lehetne két rajzfilmfigura neve is, azonban esetünkben két nagymúltú sportcipőgyártó cég tulajdonosait becézték így. A két gyerek folyton versenyzett

Forrás: Pixabay

Sajnos napjainkban reneszánszát éli a címben szereplő jól ismert szlogen, amelyben az egyetlen pozitív dolog; a tudatos és takarékos energiafogyasztás széleskörű elterjedése. Nem volt ez mindig így, holott – mint látjuk – a probléma rendszerfüggetlen. A takarékosságra való felhívásnak egyik jól bevált módja, amikor egy-egy frappánsnak szánt reklámba csomagolják az adott kormányzat szándékát, felhívását. Nem biztos, hogy ez mindig hatásos, még akkor, sem, ha ehhez a zseniális Alfonzót hívják segítségül.

A gazdaság és a mindennapi élet zavartalan működéséhez szükséges energiaforrások szinte korlátlan kiaknázása a modern kor, illetve az ipari forradalomnak nevezett, megállíthatatlan folyamat következménye. Ennek természetes velejárója, hogy különböző okokból ezek a források elapadnak, vagy nem jutnak elegendő mennyiségben a felhasználókhoz. Az említett okok forrása legtöbbször az ember, az általa generált válságok. Ezek közül is a leggyakoribb ok politikai jellegű, amely sokszor torkollik lokális fegyveres incidensbe (háború). Ezekből a helyi összecsapásokból – dominó effektus alapján – alakulnak ki az egész világra és annak lakosságára ható válságok, vagy válságövezetek. A II. világháború után az átformálódó világrend alapvetően kétpólusú volt, de akadtak ún. fejlődő és el nem kötelezett országok is. A Közel-Kelet a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió ütközőszférájába esett, ahol mindkét fél egyre nagyobb befolyást akart szerezni. Ide lehet sorolni a világot kőolajjal ellátó arab országokat is, amelyek egyre keményebben léptek fel érdekeik – pénzügyi hasznuk – megvédésében, amelyhez vallási, politikai indokokat is felsorakoztattak (konkrétan Izrael állam elpusztítását). Nagyon leegyszerűsítve ezek a folyamatok vezettek az 1970-es években kitört két olajválsághoz, amely alapjaiban rázta meg az akkori világ gazdaságát és döntötte el a hidegháborút, hiszen a kapitalista nyugat és a kommunista kelet teljesen másként kezelte a kialakult helyzetet. Ekkor ismerték meg a magyar tévénézők az Alfonzó hangján megszólaló Forgó Morgót, az idegbajos villanyórát.

Háztartás a keleti blokkban

A szocialista gazdaság alapvető hibáiról és azok súlyos következményeiről ma már mindent tudunk, bár voltak olyanok, akik már akkor is tisztában voltak a közelgő összeomlással. A Kádár-féle politikai kurzus mindent megtett az életszínvonal szinten tartásához vagy emeléséhez (mesterségesen alacsony árak, árfixálás, bújtatott munkanélküliség, gazdaságtalan vállalatok fenntartása, állami dotáció stb.), amelynek szó szerint óriási ára volt. Az ország – Moszkva jóváhagyásával – egyre nagyobb hiteleket vett fel a nyugati világból, amellyel megpróbálta kompenzálni a gazdasági visszaesést. Az ún. második olajválság (1979) után az energiaárak az egekbe szöktek, amely a Szovjetunió vezette kommunista blokk országaira – köztük hazánkra is – különösen erősen hatottak, negatív értelemben. Központi narratíva lett az ipari és a lakossági közeget egyik percről a másikra szigorú takarékosságra szoktatni, ezért fordult a kádári adminisztráció a reklámok bevetéséhez.
Az Energiafelügyeleti Hatóság 1979-ben adott megbízást a Magyar Hirdető Vállalatnak egy energiatakarékosságra felhívó reklám elkészítésére. A feladatot Nemes János, a reklámtervező csoport vezetője koordinálta, aki egy-egy energiaterületre osztotta le a csapata feladatait. Végül a folyton ideges és a dróthaját tépő villanyóra figuráját, a magyar rajzfilmes szakma második generációjához tartozó kiváló grafikus, Kaim Miklós készítette el. Estéről estére, folyamatosan feltűnt a reklámblokkokban Forgó Morgó figurája, amely hamar népszerű lett, leginkább a gyerekek körében. A népszerű Alfonzó addig is sok reklámban szerepelt – igaz itt „csak” a hangjával – és most ő adott ötleteket az embereknek a takarékoskodásra. Kaim Miklós már dolgozott együtt Alfonzóval, hiszen több – szintén nagysikerű – Gusztáv-rajzfilmet rendezett Nepp József és Jankovics Marcell mellett. A Forgó Morgó reklám 1980-ban közönségdíjat nyert a Magyar Kereskedelmi Kamara Filmbizottságának reklámfilmszemléjén. Persze az volt a kérdés, hogy milyen hatással volt a lakosságra és a közvéleményre a reklám?

Képes Sport 1980

Hatás, ellenhatás

Nem árulunk el nagyobb titkok, hogy bármennyire is hangzatos volt a reklám, a várt hatás és eredmény elmaradt. Ennek több oka volt, leginkább a tovább romló gazdasági helyzet. Meglepő módon a reklámkampányt sokan kritizálták, nyilván a megengedett keretek között. Például Forgó Morgó éjszakai hőtározós villanykályha használatára buzdított, holott nem is lehetett kapni az országban, hiánycikk volt (arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem fogyasztott kevesebbet). Talán ez is befolyásolta, hogy a reklám szép csendben eltűnt, bár szlogenje a mai napig velünk van. De ezzel nem ért véget Forgó Morgó története, hiszen az 1980-as évek végén feltűnt egy félresikerült reinkarnációja Walaki alakjában, aki szintén a takarékos fogyasztást propagálta. Sőt, a kézezres évek elején – modernizálva és átrajzolva – valóban visszatért a korábbról ismert figura. A mai válságos időszakban már nem villanyóra tépi a haját, hanem a fogyasztó, akinek egyre inkább fogy az energiája.
Képes Sport 1980