Bedő Barna, promóvágó, trailerkészítő
Bedő Barna az RTL Magyarország vezető promóvágója és emellett nagyjátékfilmek trailereinek Arany Blende-díjas vágója. Többek közt olyan magyar filmek sikeressé tételében vett részt, mint a Valami Amerika 3., a Post Mortem, a Testről és lélekről, az Űrpiknik, a Toxikoma, vagy a Létezés eufóriája.
Maximum 2 perc: ennyi idő alatt dől el, megvesszük-e a jegyet vagy kattintunk-e a streaming platformon. Ennyi ideje van tehát Bedő Barnának is „eladni” egy produkciót egy előzetessel. „A munka felspannol, képes vagyok napokig kevés alvással is elműködni. Nagyon foglalkoztat az aktuális film, előfordul, hogy azzal is álmodom, amit éppen vágok. Vágói megoldásokat is megálmodtam már. Ez a fanatizmus” – avat be minket szakmai mindennapjaiba.
A színháztól a vágószobáig
Eredetileg színésznek tanult, így is kezdte pályafutását és egészen a 2006-os évadig színészként is dolgozott, legutóbb a Szolnoki Színházban. A színház mellett azonban mindig érdekelte a film és a média világa is, annyira, hogy be is iratkozott média szakra. Itt azonban hamar rájött, hogy főképp elméleti alapokkal tud megismerkedni. Ezért, hogy az ott megszerzett tudást a gyakorlatba is átültesse, a Hálózat TV-nél lett gyakornok. Eleinte szerkesztőként dolgozott, aztán egy napon lement tévétársaság pincéjébe. Ott voltak a vágószobák és Ostoros Ágnes is, aki számos magyar film vágója volt, és olyan tévésorozatokban is dolgozott, mint a mára klasszikussá vált Linda. „Egész egyszerűen elvarázsolt a látvány, ahogy Ostoros Ági ott ült a monitorok előtt, kattintgatott és hihetetlenül érdekes dolgokat hozott létre. Annyira magával ragadott, amit csinált, hogy egy pillanat tört része alatt eldöntöttem: ezzel akarok foglalkozni.” Úgy érezte, hogy bizonyos szempontból a vágó „élet és halál ura”. Hiszen képes egy, már leforgatott jelenetet úgy vágni, hogy az akár teljesen új értelmet is kaphat. Ez volt az, amit Barna az első percben felismert, és éppen ez volt az egyik ok is, hogy a vágószobában ragadt. A másik pedig Ostoros Ági személye, akivel kialakult köztük egy olyan szoros barátság, amiben Ági a szakma mindent csínját-bínját megmutatta Barnának, sőt lehetőséget adott neki a gyakorlásra is.
Eufória a pincében
Később, mikor a Hálózat TV megvásárolt egy 60-70 filmből álló filmcsomagot, és ezekhez egyenként 30-40 mp-es promókat kellett vágnia: „Na itt szabadult el a pokol!” – meséli nevetve Barna. A megvásárolt filmek nagy része ugyan, úgynevezett „ZS”-kategóriás film volt, de a tömegben azért talált 1-2 jó filmet is, és szinte megrészegítette a tudat, hogy neves rendezők filmjeit vagdoshatta – ahogy ő fogalmaz. A pincében lévő vágószobában esténként szabadon játszott, gyakorolta az előzetesek vágását. Elképesztő eufóriát érzett, végignézte a filmeket, kiválogatott belőlük ütős mondatokat, izgalmas jeleneteket és összerakott az adott filmből egy olyan előzetest, ami még egy nem túl jó film esetében is felkelti az emberek érdeklődését. A munka közben rájött, hogy tulajdonképpen, lehetősége van a film mondandóját új megvilágításba, és egy önálló kis művet tud létrehozni. Ettől kezdve Barna szenvedélyesen nézte az előzeteseket, és mindent tudni akart világban zajló promótrendekről. „Folyamatosan tanulok és képzem magam a mai napig is. Mindent megnézek amit csak lehet.” Közben pedig folyamatosan a gyakorlatban is kipróbálta, amit másoknál látott, illetve ő maga is egyre bátrabban nyúlt a hozzá kerülő alapanyagokhoz. Sokat kísérletezett azzal, hogy a szöveg hogyan tud becsatlakozni a promóba, vagy akár egy merészebb zeneválasztással, hogyan lehet fokozni a kívánt hatást. Az így elkészült promóira az RTL Magyarország vezető promóvágója – aki Barna évfolyamtársa volt az egyetemen – figyelt fel és felajánlott neki állást. A Hálózat TV-től tehát 2007-ben az RTL Magyarországhoz szegődött a promó-osztályra. És valójában itt indult el az a kaland, ami a mai napig tart. Majd egy véletlennek köszönhetően kikacsinthatott a televíziós világból: egy volt kollégája beajánlotta Pálfi Györgynek, aki éppen a Szabadesést forgatta, és ekkor megérkezett oda is, ahová már régóta vágyott: a nagyjátékfilm trailerek világába.
A trailer, mint marketingeszköz
„Tisztában vagyok azzal, hogy a stábhoz képest időbeli lemaradásban vagyok a munkám kezdetén” – magyarázza Barna. A játékfilmek esetében ez annyit jelent, hogy mire ő bekapcsolódik a munkába, a rendező és az operatőr már évek óta dolgozik a filmen, amihez neki trailert kell készítenie. Ezért Barna, ha teheti, a forgatókönyv elolvasásával kezd neki a munkának, majd megnézi a forgatott anyagokat és klasszikus marketingstratégiai elemzést végez. Itt legfontosabb az őszinteség: mi az, ami az adott filmben sikerült és mi az, ami nem igazán jött össze, mit jobb eltitkolni és mit érdemes kiemelni. Az elemzés után természetesen az erősségeket domborítja ki, függetlenül attól, hogy művészi szempontból melyek a kulcsjelenetek a rendező szerint. A trailerkészítő ugyanis jól képzett nézőként tekint a filmre, és elképzelhető, hogy számára egészen más egy kulcsjelenet, de éppen ebben áll a munkája lényege: az előzetesben nem a filmet kell rövid változatban újravágnia. Az előzetesből a film főbb karaktereit és az ő filmbéli motivációjukat kell megismernie a nézőknek. Ehhez pedig olyan montázst kell készítenie a filmből, ami érzelmi hatást képes kiváltani a nézőjéből, és a kíváncsivá teszi. Az előzetes ugyanis egy reklám, és a célja a nézőszám maximalizálása: Barnának elsősorban ezt kell szem előtt tartania. Az elkészült játékfilm kereskedelmi áru, amit ugyanúgy el kell adni, mint a hipermarketben a tésztát vagy az üdítőt. Ki kell emelnie a filmek tömegéből, meg kell szólítani vele a célcsoportot. Ezzel együtt persze nem tévesztheti Barna sem szem elől, hogy a film sok esetben a rendezőnek olyan, mintha a saját gyermeke lenne, éppen ezért az előzetes elkészülte során a művészi mondanivaló sem sérülhet. Ám nemcsak a rendezői koncepciót kell a munka során szem előtt tartania, hisz minden filmnek van forgalmazója, médiapartnere, vagy épp egy tévétársaság, amelyik megvásárolta a bemutatójogot, van marketingvezető, PR-os, sajtós és velük dolgozik együtt a plakáttervező grafikus és a trailervágó. Azt mindenki tudja, hogy a trailer az egyik legfontosabb eleme a kampánynak, de mivel sokszereplős a kampánystratégia, így sok ember is véleményezi. A munkafolyamatot úgy kell elképzelni, hogy a forgatókönyv elolvasása és a forgatott anyagok átnézése után elkészíti első vágatokat különböző szempontok, hangulatok, hangsúlyok mentén, és ezekről kezdenek el szélesebb körben beszélgetni a marketing stáb többi tagjával, illetve a forgalmazóval. Volt olyan film, amihez Barna 84 trailer verziót készített, mire elkészült a végleges változat, ami a nézők elé került. De nagyot változott a világ abból a szempontból is, hogy ma már egy filmelőzetes nem a moziban kerül a nézők elé, hiszen a streaming platformok térhódítása erősen megbolygatták az előzetesek világát is. A műfaji megkötések sem annyira szigorúak ma már, mint korábban, sok olyan dolgot lehet már csinálni a streaming platformoknak köszönhetően, amit korábban a mozik világában nem lehetett, hiszen a mozielőzetesek nagyon szigorú szabályokhoz voltak kötve. És míg korábban a mozi és a tv előzetesek egyetlen célja az volt, hogy az emberek jegyet vegyenek, megnézzenek egy tv műsort, addig mára már az is cél, hogy a néző az adott platformon maradjon.
Kulisszatitkok
Barna szerint egy jó trailer kulcsa a zene. A trailer-zene pedig egy külön műfaj: „én mindig zenére vágok, a zene adja meg az előzetes menetét, jelöli ki a megszólalások helyét”. Vannak kifejezetten filmelőzetesekhez készített zenei stock-oldalak, ezekről lehet válogatni. Az esetek nagy részében, ugyanis nem a film soundtrack-jéből kerül ki a trailer zenéje, hacsak nem szerves része egy sláger a filmnek. Barna – elmondása szerint – állandóan zenéket válogat, és ha valami megtetszik neki, azt elteszi későbbre. Tehát egy traile készítő alapvetően eszik, alszik és zenéket válogat.
Amennyire fontos a zene, épp annyira fontos a technikai háttér. A vágás ugyanis „egy technikai sport, úgy mint a Forma-1. Fontos, hogy promóvágóként ne csak kreativitásban és marketingszemléletben legyek a topon, hanem technikailag is. Szerencsére engem ez is baromira érdekel: rengeteg vágószoftvert ismerek és bármilyen programmal elvállalok munkát, ha nem ismerem azt a szoftvert, hát megtanulom. Képes vagyok egész éjjel tutorial videókat nézni, hogy elsajátítsam a működését.” A technikai tökéletesség számára épp annyira fontos, mint a mondanivaló, ebben sem köt kompromisszumot, a végterméknek, amit a kezéből kiad, technikailag teljesen kifogástalannak kell lenni. Éppen ezért viszont soha nem kever hangot és nem is ő fényeli az elkészült anyagot, ezt az ehhez legjobban értő szakemberekre bízza. Ez manapság azért is fontos, mert az emberek már olyan készülékeken nézik a filmeket, és az előzeteseket, amiken csak legjobb minőség él meg. A filmelőzetesek természetes közege 2022-ben már az internet és a mobiltelefon, nem pedig a mozivászon. Tehát egy trailernek „az Erzsébet-hídon átrobogó hetes buszon is működnie kell”.