fbpx

Játssz jól! – avagy a dán kockák

Dec 2, 2022CÉGÉR

Adi és Rudi lehetne két rajzfilmfigura neve is, azonban esetünkben két nagymúltú sportcipőgyártó cég tulajdonosait becézték így. A két gyerek folyton versenyzett

Forrás: Pixabay

Valószínűleg idén is sok gyermeknek fog felcsillanni a szeme, amikor a karácsonyfa alatt megtalálja a hőn áhított Legóját. A varázslatos színes kockák és az egyéb kiegészítők világa nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is töretlen népszerűségnek örvend, amelynek titka talán az emberi fantázia világában keresendő. A kilencven éve elindult sikertörténet napjainkra túllépett az egyszerű építőjátékok keretein és globális jelenlétével generációk meghatározó élményévé és tanítójává vált.

A dániai Billund városkából indult világhódító útjára a Lego, amely idén ünnepli 90. születésnapját. Elcsépelt mondás, hogy a kényszer nagy úr, de a népszerű építőjáték megszületésére pontosan illik. Az 1929-ben kitört gazdasági világválság miatt munkanélkülivé vált dán asztalosmester, egy bizonyos Ole Kirk Christiansen (1891-1958) 1932-ben kezdett fából csapolással összeilleszthető, játék háztartási eszközöket gyártani, amely kezdetben még csak időtöltés és kísérletezés volt. Azonban – ahogy egy kisvárosban illik – hamar híre ment az ügyeskezű mester „műveinek” és egyre többen rendeltek tőle belőlük gyermekeiknek. Christiansen nemcsak kiváló asztalos, hanem jóérzékkel megáldott üzletember is volt és belevágott a játékkészítő vállalkozásába, amelynek 1934-ben a dán „Leg godt!”, azaz „Játssz jól!” kifejezésből származó LEGO márkanevet adta (más elképzelés szerint a művelt asztalos a latin „lego” igéből vette a játék nevét, amely annyit tesz, hogy összegyűjteni, összerakni).

Rész, egész

Az 1930-as években jól ismerték a különböző építőjátékokat, építőkockákat, amelyek rengeteg gyerekszobában megtalálhatók voltak. Az is tudták, hogy ezek a játékok a gyerekek ügyességét és kreativitását fejlesztik. Számos tanítással foglalkozó szakember és pszichológus szerint a gyermekek tanításának és fejlődésének fontos láncszeme, hogy a szórakozáson túl e játék azt a képességüket is fejleszti, amelynek segítségével felismerik a rész-egész viszonyt. Szerintük a gyermek az építőjátékokkal egyéni problémáit és saját vágyait fogalmazhatja meg. Az építkezés, mint alkotó tevékenység, a gyermek korai, 3-7 éves életszakaszában a világ működésének megismerését szolgálja, ezen keresztül érti meg, értelmezi, majd felépíti az őt körülvevő környezetet, amelyek épülhetnek a szabadban, homokvár formájában, fa vagy papírmasé kastélyokként a szobában, illetve akár az építkezés alapelemeiből, a klasszikus játék fakockákból is. Miben volt más a Lego, mint elődjei vagy kortársai? A Lego két dologban különbözik a klasszikus építőkockáktól: egyrészt egymáshoz rögzíthető, majd újra szétszedhető elemekből áll, másrészt az elemek nem utalnak közvetlenül a belőlük fölépíthető tárgyra. Az eredetileg fából készült játékok másik esszenciális tulajdonsága már az 1950-es évektől vált általánossá, amikor áttértek a műanyagból készült elemek gyártására; minden egyes sorozat kompatibilis a már megjelent készletekkel, az alkatrészek mérettől, formától, funkciótól függetlenül valamilyen módon összeépíthetők a többivel, mert egyazon rendszer elemeit képezik.

Apróból óriás

Forrás: Pixabay

A Lego cégre is igaz, hogy a remek ötletből, hogyan fejlődött egy apró vállalkozás kitartó munkával, modern tervezéssel és hatékony marketinggel világszerte ismert és népszerű játékgyártó óriássá. Az egyszemélyes vállalkozás gyorsan bővült és munkásokat kellett felvenni az üzembe. Az 1940-es évek elején már ötvenen dolgoztak a billundi műhelyben, de a II. világháború, Dánia gyors német megszállása megakasztotta a cég fejlődését és a termelést. A háborút követően gyorsan újra kezdődött munka, amelybe a cégalapító már a fiát is aktívan bevonta, amely egy új korszak kezdete is volt. A fiút, majd a cég új vezetőjét Gotfred Kirk Christiansennek hívták, aki megtanulta apjától a folyamatos újítások mellett az eredetiség fontosságát is. A nagyipari termelést már nem lehetett fából észszerűen és gazdaságosan megoldani, így fokozatosan áttértek a műanyagból történő gyártásra, amely számos új tervezési lehetőséget is nyújtott. Az első műanyag építőkockák 1949-ben kerültek piacra, amelyekhez előbb cellulóz-acetátot sajtoltak, majd áttértek az ABS-polimer használatára. Finomították és valamelyest módosították a formákat, amelynek eredményeként 1958-ban került az üzletekbe a teljes rendszert képező, modern játék: a LEGO System. Hamarosan elkezdték a témaorientált, fantáziát megmozgató készletcsaládok gyártását is. Az első készletcsalád, a városi életet modellező Legoland 1969-ben jött létre. A ma is ismert minifigura 1978-as megszületésével az egyre bővülő készlet a Town, később a City nevet kapta. A rengeteg fejlesztés, az igények felmérése, a folyton változó új kínálat és az egyre bonyolultabb játékok kiugró profitot termeltek a cégnek. Mindemellett a játék lényege nem változott; a gyerekek lehetőleg egyedül szereljék össze a játékokat a képes tájékoztató vagy akár a saját fantáziájuk szerint, a korosztályuknak megfelelő termékeket felhasználva (a Duplo család már 1-3 éves kortól, a Fabuland 3 éves kortól ajánlott). A tematikus játékok tervezése – akár egyes filmek népszerűségét kihasználva – a mai napig meghatározó.

Come to Legoland!

A modern cégben – a székhelye még mindig Dániában van – külön zajlik a gyártás és külön a marketing, amely pont olyan, mint a precíz mérnöki tervezés. A hatásos reklámok, a marketingstratégia lényege olyan termékek gyártása és piacra dobása, amelyek szinte minden korosztályt elérnek, de az eredeti összerakókoncepción nem változtatnak. Ennek fontos eleme az állandó kiváló minőség (a dobozokat súlyra mérik le gyártáskor, ha eltér a megadott súlytól megy a selejtbe), modern gyártósorok, magasszintű tervezőgárda. 1968-ban megnyílt a Legoland Park Billundban, amelyt még tizenkettő társa követett világszerte, mintegy a szintén népszerű Disneylandek vetélytársaiként. Magyarországon 2014-ben adták át a világ egyik legnagyobb Lego gyárát Nyíregyházán, ahol nemcsak a termelés, hanem a bővítés is folyamatos, amely építőkockák esetében nem meglepő.

Forrás: Pixabay