fbpx

„Van bennem egy erős drive, ami folyamatosan visz előre” – Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója

Apr 26, 2022INTERJÚ

adwerk

A munkában a legfontosabb az igényesség, a felkészültség, az állandó érdeklődés a világ eseményei, a szakmabeli publikációk, a piaci hírek és munkák iránt. Nincs megállás, folyamatosan követni kell, mi történik a mértékadó szakmai műhelyekben – vallja a szakember.

Irodalmárból üzleti kommunikátor

Teodóra a győri Révai Miklós Gimnázium diákjaként az ELTE BTK-ra felvételizett, ahol irodalomtörténetet és nyelvészetet tanult. Az olvasás, a könyvek szeretete azóta is a mindennapjai része. Emellett bekerült az akkor induló kommunikáció szakra is. Habár irodalomtörténésznek készült, és a 19. századi magyar- és angol irodalmat kutatta az egyetemi évek alatt, mindig is megvolt benne a kettősség: szeretett elmélyedni a tanulmányaiban, közben pedig nagyon érdekelte a hírek izgalmas világa, a külpolitikai, gazdaságpolitikai történések. A médiaszakon lehetőség adódott, hogy kipróbálja magát a gyakorlatban is: a Magyar Televízióhoz került. Idegennyelv-tudásának hála pedig sok helyen lehetőséget kapott, a tévé mellett a Magyar Rádióban és a Népszabadságnál is megfordult. Később, még diákként, a Nap TV égisze alatt indított műsorvezetői, riporteri versenynek köszönhetően lett a Napnyugta című adás egyik szerkesztő-műsorvezetője. Amikor dönteni kellett, úgy érezte, inkább a kommunikációban találja meg mindazt, ami a munkában boldoggá teheti. A szülei kérésére azért a tanárszakot is elvégezte, a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban töltötte a kötelező oktatási gyakorlatot. Annak ellenére, hogy jól érezte magát ott tanárként, az üzleti élet jobban vonzotta.

Médiás alapok és tőzsdei rutin

Végigélte a közel húsz évvel ezelőtti „médiaháborús” időszakot, látta, miként mennek tönkre egzisztenciák egyik pillanatról a másikra, illetve azt is belátta, hogy egy hírműsorban dolgozni napi műfaj: nem lehet olyan mértékig elmélyülni egy témában, mint ami neki jólesne. Olyan piaci rést keresett, ahol tudja használni az elméleti tudását és az igényesség iránti vágyát, miközben otthonosan mozoghat az üzlet világában is. Amíg ezen törte a fejét, nem tétlenkedett: egy évet töltött Hollandiában ösztöndíjjal, ahol dokumentumfilmezést, kommunikációtudományt tanult, majd a düsseldorfi Média Intézet kurzusán médiapiaci ismereteket hallgatott. DAAD-ösztöndíjjal pedig sorra látogathatta a német médiaműhelyeket. Diplomáciát is tanult és üzleti kommunikációs irányba indult el. Üzleti kommunikátorokból pedig akkoriban még elég kevés volt. Ezt követően Teodóra a Budapesti Értéktőzsde kommunikációért felelős csapatába került, ahol először PR-rel foglalkozott, majd egyre több feladat találta meg, például a tőzsdei információs központ működtetése, nemzetközi roadshow-ok szervezése vagy public affairs feladatok. Mindez lehetőséget adott arra, hogy megismerje a magyar és a nemzetközi pénz- és tőkepiac működését, annak szereplőit: a vendorokat, a brókercégeket, a bankokat, a tőzsdei társaságokat. „Mindig nagyon érdekelt az üzlet, a kapcsolatépítés és a nemzetközi együttműködés. A Tőzsdén is azt szerettem a legjobban, hogy egy sokszínű csapat tagja lehettem: a kollégáim közgazdászok, mérnökök, informatikusok, jogászok voltak. Érdekelt ez a miliő, és hittem, hogy hatással lehetek a működésre, a tudásom előremozdítja a csapat eredményességét. Közelebb hozhattuk a nyilvánosság számára, hogy mi történik egy tőzsdén, miért van komoly hatással mindannyiunk életére a tőkepiac világa.” Teodóra szerint a múlt szövedéke mindig fölfeslik valahol. A könyvek, amiket olvasott, az érthető és gyors kommunikáció, amit a külpolitikai műsorszerkesztés során megtanult, a fordítások idegen nyelvekről, vagy ahogyan bizalmi légkört alakít ki a partnerekkel: mind egymásra épülnek. Eljön az ideje, amikor a puzzle darabkák összeállnak, amikor minden korábban megszerzett tudás hasznosul és értelmet nyer. Ha nem is volt 100%-ig tudatos az idáig vezető út, de a megszerzett tapasztalatok hozzásegítették, hogy olyan helyre kerüljön, ahol jól érzi magát és azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. A korábbi munkahelyi kapcsolatok, barátságok megmaradtak és ezekre komoly értékként tekint.

Irány a nagyvilág!

adwerk
Annak ellenére, hogy a Tőzsdénél eltöltött közel hét év egy rendkívül dinamikus és mozgalmas időszak volt, Teodóra váltott. „Lojális és kötődő típus vagyok, így nehezen hozom meg a döntést a továbblépésről. De szerettem volna egy nagyobb, nemzetközi szervezetben dolgozni. Olyan üzleti környezetre vágytam, ahol országokon átívelő kapcsolatrendszerben komolyabb projekteken lehet dolgozni, és ennek köszönhetően nagyobb hatást lehet elérni” – mesél a döntés hátteréről. Így került a Providenthez, a Londoni Tőzsdén jegyzett International Personal Finance tőzsdei cég magyar leányvállalatához. Először a reputációépítés volt a feladat, a külső kommunikáció tartozott Teodórához. Később a CSR, a belső kommunikációs terület és a kormányzati kapcsolatok is a feladatai közé került. A Providentnél aztán elérkezett a nemzetközi áttörés is: a vállalatcsoport spanyol leányvállalatánál, Madridban töltött el egy évet kiküldetésben, az újonnan alakuló spanyol igazgatóság tagjaként. Eleinte a terv az volt, hogy a magyarországi munkáját is megtartva hetente ingázik Madrid és Budapest között. De az élet másképp akarta: sokkal több lett a feladat Spanyolországban, így gyakorlatilag kiköltözött Madridba, az itteni munkát pedig online oldotta meg. Ez az időszak a család életében is sok változást hozott. Flóra lánya, akkor 16 évesen, épp egy angliai középiskolában tanult, férje pedig Washingtonban végzett MBA tanulmányokat. Nem volt könnyű időszak, hétvégenként tudtak találkozni Madridban, Londonban vagy Budapesten. „Így utólag nem is tudom, hogy sikerült ezt végigcsinálnunk. Most már nem biztos, hogy bele mernénk vágni hasonló akcióba, de végül mindent megoldottunk. Mindhármunk életében meghatározó volt ez az időszak, sok-sok tapasztalattal. Szakmailag nekem nagyon sokat adott ez a kiküldetés: akkor indult el igazán a régiós-, nemzetközi karrierem. A madridi lehetőség arra is rámutatott, hogy ezt a munkát bárhol a világban lehet csinálni, sőt a nemzetközi tapasztalat nagyban növeli a munkaerőpiaci értéket is” – véli Teodóra.

Folyamatos tanulás

„A Kindle olvasóm révén hozzáférek a legfrissebb brit szakkönyvekhez. Olvasom a témába vágó könyveket, sőt, ha tehetem, a lányom egyetemi (King’s College üzleti szakterület) anyagait is tanulmányozom, pusztán szakmai kíváncsiságból. Jó képben lenni azzal, hogy Angliában mit tanulnak a felsőoktatásban a nemzetközi menedzsment szakon, milyen irányba megy a képzés. Van, hogy egyetemi előadásokba is belehallgatok online” – mondja Teodóra. A közösségi médiahasználat során a „kevesebb, több”-elv híve: egy-egy szervezetnek nem feltétlenül szükséges minden social media felületen jelen lenni. A Boschnál például jó kombináció, hogy szilárd alapokon álló cégről van szó, ahol minden az innovációról szól és nagyon sokrétű a munka, mátrix szervezetben kell dolgozni, egy percig sem lehet unatkozni. A cég növekszik a régióban, így kommunikációs, Public Affairs szempontból is hálás feladat itt dolgozni. „Addig jó és inspiráló egy munkahelyi környezet és egy szerepkör, amíg megújulásra késztet, illetve lehetőséget, támogatást is ad a fejlődésre.”

Újabb nyelv: a német

Provident után a Medtronic amerikai multicéghez került, ahol húsz közép-kelet-európai ország kommunikációjáért felelt, innét vadászta le a Bosch. „Őszintén szólva nem akartam váltani, de korábban azt már megtanultam, hogy élből nem szabad elutasítani semmit sem. Ha megtisztelnek azzal, hogy megkeresnek, a minimum az, hogy leülünk egy beszélgetésre. Az interjúk során aztán a vezetőkkel beszélgetve egyre többet gondoltam arra, milyen szerencsés az, aki ebben a csapatban dolgozhat. Jó hangulatban teltek az interjúk, egy nyelvet beszéltünk. Amikor a Bosch akkori elsőszámú vezetőjével, Daniel Korioth-tal találkoztam, a beszélgetés végén kaptam tőle egy könyvet ajándékba Robert Bosch életéről. Azt mondta, olvassam el és ha bármilyen kérdésem van, hívjam fel. Ő nagyon szeretné, hogy a Boscht válasszam és kérdezzek bátran, ő meggyőz: nekem itt a helyem.” Végül a váltás mellett döntött, számított, hogy nem kell minden héten utazni, mint a Medtronic-nál, továbbá fontos volt, hogy a vezető egyértelművé tette, rá van szükség itt. „Van bennem ez az erős drive, ami folyamatosan visz előre az új megoldások felé, segít építkezni és folyamatosan megkérdőjelezni azt, ami van az új utak megtalálásának érdekében. Nem kell feltétel nélkül elfogadni a dolgokat, ahogy vannak: mindig van még számos más alternatíva a megoldásig. Szerencsére ehhez a gondolkodáshoz itt, a Bosch-nál bőven van terep és lehetőség.” Amikor Teodóra megérkezett a Bosch-hoz, feladatul kapta a már meglévő külső kommunikációs területet, a kormányzati kapcsolatok menedzselését és a kormányzati támogatási projektek koordinációját. Egy új szervezeti egység irányításáért felel, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Adria-régióra vonatkozóan. Nem kis kihívás, főleg egy ekkora, növekedésben lévő cégnél. A Bosch-nak 440 leányvállalata van 60 országban és 130 telephelyén mintegy 401 300 munkatársat foglalkoztat. A kollégák közül pedig 77 ezren dolgoznak kutatási és fejlesztési területen. A mobilitási üzletágon túl, az ipari megoldásokban is meghatározó erővel bír a vállalat (a megújult Operaház teljes színpadi technikáját is ők adták), de a fogyasztási cikkekben, energia- és épülettechnikában is piacvezetőnek számítanak. Okosotthon, okosváros, Ipar 4.0 megoldások, elektromobilitás vagy önvezető autózás, nap mint nap újabb megoldásokkal áll elő a cég. Teodóra most éppen a hidrogén és a mesterséges intelligencia alapú technológiák kommunikációján dolgozik egy nemzetközi csapat részeként. Csak Budapesten, az itteni fejlesztési központban több mint 3000 kolléga formálja a jövő autóipari technológiáit. „Itthon közel 20 ezer munkavállalónk van, 8 leányvállalatunk működik. Magyarországon Miskolcon, Hatvanban, Makláron és Egerben is van gyárunk. Nálunk minden az innovációról szól. Itt nincs üvegplafon, ha kellően elszánt vagy és nyitott arra, hogy tanulj, akkor minden lehetőség adott.” Főként magyarokból áll a csapat, akikkel együtt dolgozik, de az Adriai régióban is vannak természetesen kollégák, akik segítik a munkát.

Aktívan kikapcsolva

Teodóra jóideje ámulattal követi, ami Észtországban történik. Lenyűgözi az elmúlt 20 év tudatos nation brand építése. Az észtek 1997-től kezdtek el felépíteni egy digitális állam brandet. Maga is járt Tallinban, és elismeréssel töltötte el az, amit látott: néhány évtized alatt egy digitális mintaállamot hoztak létre, 1,3 millió lakossal, minden területen digitális üzemmódra álltak át (tankönyvek, könyvelés, szavazás, állami adminisztrációk). „Másik kedvencem: a Tate Modern. Elég szoros a kötődésem az angol kultúrához (dolgoztam brit hátterű cégnél, a lányom Londonban tanul, sok időt töltök ott). Amikor ott vagyunk, szinte minden alkalommal elmegyünk egy időszaki kiállításra a Tate Modernbe. A világ egyik leglátogatottabb múzeuma, erős brand. Az sem mellékes, hogy a pandémia ellenére is meg tudtak újulni, létezik például mára egy jól átgondolt Tate Kids program is a legkisebbeknek. Mindkettő nagyon erős márka, követem és figyelem a közösségi médiás jelenlétüket is, nekem kifejezetten tetszik, amit csinálnak.” Teodórának az olvasás az egyik legkedvesebb időtöltése. Szabadidejében nemcsak szakmai könyveket olvas, de szépirodalmat is. „Van egy könyvklubunk a barátnőkkel, ahol rendszeresen átbeszéljük az olvasmányélményeinket. A gazdaságdiplomácia nagyon érdekel, a német nyelvtanulás mellett, szívesen foglalkoznék komolyabban a témával” – avat be minket a további terveibe. „Bennem van, hogy a saját gyerekemnek is megmutassam: soha nem szabad leállni a tanulással, és sokszor a félelmeink ellenére is ki kell próbálni új dolgokat. Nekem ilyen az úszás, felnőtt fejjel, hétvégenként, oktató segítségével tanultam meg és a mai napig tökéletesítem a technikámat. Szerintem nincs olyan, hogy valamit nem tudunk megcsinálni, minden csak döntés kérdése. Ráadásul nincs jobb érzés annál, mikor sikerül legyőzni a félelmeinket.” Teodóra szerint támogató közeg nélkül jóval nehezebb lenne, számára ez a családja: a férjével 25 éve élnek együtt, és mindenben támogatják, inspirálják egymást.