Nyilván nem a véletlen műve, hogy az egykoron alapított és később ikonikussá vált magyar cégekhez, vállalatokhoz emblematikus reklámok kapcsolódnak. Ezeknek a reklámhirdetéseknek közös vonása volt az ötletesség és kellő kreativitás mellett, a sok esetben szinte művészi kivitelezés. Ugyanakkor a legfontosabb tényező mégis a piacra, a vevőkre gyakorolt hatásuk maradt. A XX. század hajnalán megjelenő új termékek reklámozása és elterjesztése, új távlatokat nyitott hirdetési szakmának.
Napjaink hirdetéssel, reklámmal és marketinggel foglalkozó szakemberei pontosan tudják, hogy mennyi tervezéssel, munkával és energiával jár egy új árucikk piacra dobása. Amennyiben a termék teljes mértékben újdonságnak számít és nagyban megváltoztatja az addigi hétköznapok komplex világát (otthon, munkahely, közterület), akkor még nehezebb feladat vár a marketingesekre. Az 1900-as évek elején sem volt ez másként és a nehéz kihívást az akkori szakemberek is rendkívüli találékonysággal, hozzáértéssel, innovatív módon oldották meg.
Az elektromos áram használatának elterjedése a XIX. század végétől vált általánossá. Egyre több területen – ipar, háztartás, városi infrastruktúra – vezették be és vált népszerűvé, hiszen jelentősen megkönnyítette a mindennapokat. Hazánkban elsőként Mátészalkán építették ki az elektromos közvilágítást (1888), illetve itt működött villanyáram lakóházban is (a települést ezért hívták a Fény városának).
Az újpesti fény
A gyorsan és lendületesen fejlődő hazai iparban is sorra jelentek meg azok a vállalkozások, amelyek valamilyen formában és mértékben aktívan közreműködtek az elektromos berendezések, eszközök tervezésében és gyártásában. Ezek közül kiemelkedett az Egger Béla által 1896-ban alapított Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., amely 1901-ben költözött a szűkössé vált Huszár utcából a Váci úton felépült gyártelepre (Egger eredeti üzeme már 1876-tól működött, amely több vállalatszerkezeti átalakuláson esett át). A később csak Egyesült Izzónak hívott vállalatnál remek szakembergárda dolgozott, élén a legendás igazgatóval, Aschner Lipóttal. Az újdonságnak számító elektronikai ipar számára készültek a gyár megbízható, minőségi termékei (áramfejlesztők, mérőműszerek, rádiócsövek, izzók stb.), amelyek nemcsak a hazai piacot hódították meg, hanem jelentős sikereket értek el külföldön is. A számos újdonság közül is kiemelkedett az 1903-ban megjelent wolframszálas izzó, amelyet a gyár két kiváló mérnökének, Just Sándornak és Hanaman Ferencnek köszönhetett a világ. Az új terméket 1909-ben jegyezték be Tungsram néven és később ez vált az egész vállalat védjegyévé. Az új termék reklámozása új ötleteket, formákat és szakembereket – esetünkben több képzőművészt – igényelt.
Modern design
A korszakra jellemző honi reklámokra több művészeti irányzat hatott – szecesszió, art deco, modernizmus, konstruktivizmus, Bauhaus-iskola –, kvalitásos és átgondolt alkotások voltak, amely alól a Tungsram sem volt kivétel. Az első „igazi” Tungsram hirdetés Faragó Gézához kapcsolódik, aki még erősen a szecesszió hatása alatt alkotott. A magyar cég egyik nagy riválisa, a német AEG, szintén hasonló stílusban és formában reklámozta termékeit. A cég reklámjait később tervező és megalkotó tervezők már bátrabban mertek újítani, haladni a megváltozott modern korszellemmel, kihangsúlyozni a termékek modern jellegét, amely funkcionális tervezést igényelt. A kezdeti időszakban ilyen tervezőművész volt Irsai István, Fejes Gyula, Radó György és Bortnyik Sándor. Az ő munkájukat egyszerre jellemezte a dekoratív megjelenés és a modern világot jellemző design. Fiatalon került a gyár reklámgárdájához Csemiczky Tihamér, aki folytatta elődjei munkáit és egészen 1958-ig dolgozott a vállalatnál.
Kiverte a biztosítékot
A két világháború között világhírűvé vált vállalat párhuzamosan fejlődött a rohamosan átalakuló világtrendekkel (1931-ben szabadalmaztatta a kriptonlámpát), amely a reklámjaira is hatással volt. Nem elégedett meg a pusztán plakátokon, újságokban megjelenő hirdetésekkel, a modern technika vívmányait is felhasználta. Ebben nagy szerepe volt a Macskássy-testvérek – János és Gyula – tehetségének és reklámcégének. Színes, párperces reklámfilmeket készítettek az 1930-as évek első felében, amelyek komoly hatást gyakoroltak a piacra. A legismertebb reklámfilmek a „Fény” és az „Izzó szerelem” címet viselték és még külön zenét is írtak hozzá (Ilosvay Gusztáv szerzeményei). Azonban az időközben megjelenő piaci konkurenciánál kiverte a biztosítékot a Tungsram már-már agresszív és szinte mindenhol megjelenő reklámtevékenysége, és a vásárlók becsapásával vádolták meg az újpesti vállalatot. A leghangosabban ismételt kifogásuk a Tungsram izzók élettartamára vonatkozott, mert szerintük azok fényereje korántsem állandó.
Az viszont biztos, hogy a Tungsram marketing bevált és gyakorlatilag iskolát teremtett a jövő vállalkozásainak, hogyan kell kompakt és progresszív módon, a leghatékonyabban reklámozni egy terméket a logótól a csomagolásig.