fbpx
adwerk
adwerk

A szintitől a dokumentumfilmekig – Utazás Pacsorasz Viktor világában

Feb 24, 2022BEST BOY

Tombor Sarolta

Az igaz történetek a legizgalmasabbak. Annál több, érdekesebb sztori, mint ami valójában megtörtént, nem is kell, illetve egy valami biztosan kell: egy ember, aki megtalálja, felemeli a földről és elmondja nekünk. Pacsorasz Viktor filmrendező tele van ilyen igaz történetekkel.

A kóla belefolyt a szintibe

Egy igazi rendszerváltás-kori történet: 1993-ban Viktor filmes pályafutása egy üveg kólának köszönhetően indult, az üdítő ugyanis belefolyt a Yamaha SY-77-es szintetizátor billentyűi közé. Akkoriban a haverokkal zenélgettek az Ab Ovo Direkt elnevezésű szintipop formációban és eléggé visszavetette az együttes működését az elromlott szintetizátor. Csábi János a Yamaha-szervízben megjavította ugyan, de ez akkoriban még hosszabb ideig tartott, mint manapság: netről letölthető kapcsolási rajz híján, rendes levelezésbe bonyolódtak a bécsi Yamaha kirendeltséggel, hogy szerezzenek egy műszaki leírást a géphez. Az együttes ugyan a megjavított hangszerrel együtt sem élt meg 3-4 fellépésbél többet, viszont a 3 hónapos szerelési küzdelem során Viktor és János barátok lettek. Az akkor villamosmérnöknek tanuló Viktor és a szintén hasonló érdeklődésű János azonnal egy hullámhosszra kerültek. Jani volt az, aki felhívta barátja figyelmét egy új Macintosh számítógépre, amivel digitálisan lehet vágni. Az üzlet annyira beindult, hogy a két barát céget alapított bemutató stúdióval, ahol eladásra is kínálták a gépeket szakértői tanácsokkal kiegészítve. A választóvonal egy szakmai kiállításon történt meg, mikor is Herendi Gábor filmrendező odasétált hozzájuk és feldobta nekik a labdát: reklámfilmek készítéséhez szüksége lenne egy mobilizálható vágógépre, ami akár a forgatás helyszínére is kitelepíthető, könnyedén lehet hozni-vinni. Itt indultak be igazán a fogaskerekek Viktorék fejében: összeraktak egy mai szemmel kezdetleges, de akkoriban forradalmi gépet. Az alkatrészeket, leírásokat Amerikából rendelték, aminek segítségével megalkották a művet jó fél év alatt. Az elkészült eszköz annyira jól sikerült, hogy Herendi Gábor boldogan vette meg a feltalálóktól. Az üzemeltetés azonban már egy másik felvonás: az eszköz nem állt kézre Herendi szalagos technikákhoz szokott vágójának, így Viktor a géppel együtt felajánlotta a munkaerejét is. Így került a filmrendező stábjába állandóra és innentől kezdve minden reklámfilmforgatásán ő is ott volt, mint helyszíni vágó. „Így kerültem a tűz közelébe. Ez heti 2-3 forgatási napot jelentett a legmunkásabb időszakban. Rengeteget tanulhattam a szakmáról éles, de számomra mégis nagyon kényelmes helyzetből. Emellett szakmai ismeretségekre is szert tettem: együtt dolgozhattam a legjobb rendezőkkel és operatőrökkel, látvány- és jelmeztervezőkkel, hangmérnökökkel” – emlékszik vissza a kezdetekre Viktor.

Ezt én is tudom!

A gyakorlatban megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően Viktorban óhatatlanul felmerült a lehetőség, hogy egy adott helyzetben, ő mit csinált volna másképp a rendező helyében, sőt még az is hogy ő maga rendezzen. „Az én munkám gyakorlatilag a vágással és a jelenetek összerakásával befejeződött. Éreztem, ha valamit másképp szeretnék, ha nagyobb ráhatást akarok egy filmre, akkor egész egyszerűen rendezőnek kell lennem. Az első önálló munkám egy, a Nickelodeonra készített tévéműsor volt, ahol a saját gépemmel, a saját ötleteimet tudtam megvalósítani eléggé látványosan. Innentől pedig jöttek a további megbízások reklámfilmek készítésére is (Kalinka, Panasonic, Ötöslottó). Ezekkel már díjakat is nyertünk. Szóval sikerült letennem a névjegyemet reklámfilmesként is” – meséli Viktor.

Reklámoktól a dokumetumfilmig

Amellett, hogy kezdetben Viktor és vágószettje akár egy-egy alkalomra is mozgósítható, kibérelhető volt, Óbudán egy lakásstúdiót is fenntartott. Ide „esett be” egy felkérés a Múlt-Kor történelmi magazinműsor elkészítésére. Ami technikai, vagyis vágó szemmel nem volt ugyan olyan nagy kihívás, a témák és a közeg viszont teljesen új színt hoztak Viktor szakmai életébe.
„Olyan anyagok készültek, amit büszkén mutathattam meg bárkinek, hiszen roppant érdekes történelmi témákat dolgoztunk fel: az arzénes asszonyoktól kezdve, a ‘80-as évek drogosain keresztül Kádár tolmácsáig bezárólag. Hihetetlen sorsokat, életutakat mutattunk be a magazinban a NASA-nál karriert befutott magyar űrkutatót, de interjút készítettünk a tragikus sorsú Molnár Csilla szépségkirálynő szerelmével, Futács Károllyal is”. A filmrendező innen datálja elindulását a dokumentumfilmek világa felé, amelynek következő állomásai a Baleo, baleo! Bálnák és bálnavadászok Indonéziában (2004.); Rabbisorsok Magyarországon (2016.) és a legutóbbi, a Budapest görögszíve (2021.). Elkapta az ihlet, hogy „értelmes” témákkal is foglalkozhat, pedig saját bevallása szerint iskolásként nem különösebben rajongott a történelem órákért. Miután láthatott olyan ritka archív felvételeket, mint például a trianoni békeszerződés aláírásakor készült teljes anyag, vagy az első tank bevetése, érdeklődése az izgalmas és különleges történelmi események felé fordult. Egyre inkább kiéleződött ezekre az elmesélendő történetekre, amiből több is van a tarsolyában: Manno Miltiádész, az első és második magyar futball bajnokság gólkirálya, többféle sportág rekordere és művész-polihisztor vagy a híres magyar autómérnökökről, feltalálókról szóló filmterve. De nem áll meg itt, azon is elgondolkodott, milyen lehet játékfilmen bemutatni Buddhát emberi valóságában, vagy Bíró László, a golyóstoll feltalálója kalandos életét. Egyszerűen meglátja bennük az izgalmas sztorit, amit másokkal is megoszthat. Ha hall egy emberről, ha olvas egy könyvet, máris beindul a gépezet a fejében.

Kisjátékfilm – nagyjátékfilm?

A Pacsorasz Viktor jegyezte első kisjátékfilm sem teljesen légbőlkapott ötleten alapul. A Nyúlcsapda, Földes Eszter főszereplésével, a magyar-horvát határon játszódik és az odatelepített és még mindig veszélyt jelentő taposóaknákra hívja fel a figyelmet. Viktor mérnöki pontossággal előre lemodellezi a forgatandó filmeket: „Mikor még csak fejben/papíron volt meg, tudtam, hogy ez a film 175 vágás és 20 perc lesz. A Nyúlcsapda, ha rákeresel a YouTube-on, egy 20 perc 3 mp-es film. Elég precízen előkészítem a szakmai dolgaimat és becsukott szemmel, már a forgatókönyvből levetítem magamnak az egész filmet. Ehhez nagy segítség a vágói rutinom.” Jelenleg Kapronczai Erika dokumentumfilmjét vágja a tragikus sorsú festőről, Kim Corbisier-ről, aki a festészete mellett színészként is ismert volt Magyarországon. Különös véletlen, hogy Viktor és Erika ugyanakkor jelentkezett a Színház és Filmművészeti egyetemre. Enyedi Ildikó csak Erikát vette fel az osztályába. „Az írásbeli felvételijéből azt látom, hogy maga már mindent tud, ezért unatkozni fog az órákon, nem fog bejárni és akkor ki fogjuk rúgni” – hangzott az indoklás Enyeditől, emlékszik vissza Viktor nevetve sikertelen felvételijére. „És leforgattuk a nagyszüleim, szüleim sorstársainak történetét bemutató dokumentumfilmet is, ami a Görög polgárháború Magyarországra érkező menekültjeinek beilleszkedéséről szól. Számtalan ötlettel, és sok konkrét tervvel Pacsorasz Viktor nem fog unatkozni a elkövetkezőkben sem, a szakmai terveken túl már a „nyugdíjas” időkre is van egy szigorúan A-terve: irány Görögország, ahonnan édesapja, Mihalisz származik.