Szabó Zoltán együtt nőtt fel a régi Index-szel, újságírói neve, a SzabóZ [ejtsd: ’szabózé’] az olvasók egy egész nemzedéke számára fonódott össze a független, szókimondó újságírással. A közelmúltban két fontos változás is történt az életében. Apa lett, valamint az RTL Magyarország kommunikációs és marketing igazgatója, aki a vállalat kommunikációja mellett a brandmenedzselésért is felelős. Szakmai- és életpályájáról, illetve a hazai médiapiacról beszélgettünk vele több műfajban – kérdeztünk is, mesélt is.
„Én még egy olyan világban kezdtem újságíróskodni, ahol szinte senki nem tudta, mi az az Index, a Népszabadság viszont mindenki számára evidens volt. Abban a világban az online még csak egy butított verziója volt a nyomtatott lapnak. Mostanra viszont teljesen megváltozott a helyzet. Én meg egyszerre változtam a médiapiaccal: miközben az online felértékelődött, nekem is egyre kevésbé volt elég, hogy >>csak<< újságíró legyek. Szerettem volna még jobban belelátni ennek a gépezetnek a működésébe, és már a régi Indexnél is kerestem a marketing feladatokat: a tartalom hasznosítása mellett a brandépítést is.”
Tartalom, menedzsment
– Mit jelentett húsz éve, és mit jelent ma a média – pláne a hazai?
– Aligha lehet vitatni, hogy egy újságírónak vagy médiamunkásnak a helyzete ma évről évre rosszabb Magyarországon. Egyre kevesebb munkahely van, ahol szabadon, és még kevesebb olyan, ahol megfelelő anyagi biztonság mellett lehet ezt a munkát csinálni. Ez utóbbi nemcsak a havi fizetés mértékét jelenti, hanem azt a biztos tudatot is, hogy jövőre, meg azután is meglesz a munkahelyed. És akkor az igazi bónuszról még nem is beszéltünk: nevezetesen arról, hogy az ember valami innovatív dolog, egy nagy történet részese lehet. A régi Index azzal, hogy minden vihar ellenére kitartott, sokáig megadta mindhármat az ott dolgozóknak: a szabadságot, a biztonságot és a folyamatos megújulás lehetőségét is. Ennek a korszaknak azonban nemrégen vége lett. Vagy inkább véget vetettek. És ez nemcsak a régi Index munkatársainak vagy olvasóinak, hanem az egész hazai médiavilágnak veszteség.
Még egy kör
Abban SzabóZ is egyetért, hogy a pandémia 2-3 évvel felgyorsította ezeket a digitalizációs folyamatokat. Ő már 2020. év elején, az itthoni covid lezárások előtt, home office-ból dolgozott pár hétig külföldről, akkor még az Indexnek. Sokan mondták, hogy lehetetlen lesz 2 hétig digitálisan teljes értékű munkát végezni, aztán mire visszament volna „jelenléti munkavégzésbe”, addigra szinte minden cég átállt online működésre, vagyis meglépték azt, amiről korábban azt mondogatták, lehetetlen. Ráadásul az is látszik már, hogy soha nem térünk vissza a korábbi életünkhöz, hiszen például az RTL Magyarországnál is marad a hibrid munkavégzés, sőt a médiavállalat új székháza eleve úgy épül, hogy ennek a működésmódnak megfeleljen. De a változás nemcsak a munkát érinti: hatással van a mindennapi kapcsolattartásra vagy kommunikációra éppúgy, mint a médiafogyasztásra.
– Mekkora mozgástere, önállósága van a hazai RTL-csatornának?
– Az RTL Magyarország egy „hazai” multi, ami azt is jelenti, hogy a tulajdonos nagy mozgásteret ad a cégen belüli kérdésekben, pont azért mert az RTL legfőbb stratégiája az, hogy a brandet minden piacon „national championok”, vagyis az adott országban vezető szerepet játszó médiavállalatok képviseljék. „Ehhez alapvetően fontos, hogy értsük a magyar fogyasztókat, a hazai történetmesélést és marketingmódszereket. Egyszóval, hogy értsük az adott piacot. Épp jövőre lesz 25 éve annak, hogy az RTL jelen van Magyarországon. Gyakorlatilag egyidős a hazai kereskedelmi televíziózással: megkérdőjelezhetetlenül magyar médiacég, aminek európai gyökerei vannak.
– Hogyan szolgáljátok ki a fogyasztói igényeket?
– Nálunk a legjobb szakemberek felelnek a tartalomgyártásért, akik összeállítják az RTL Magyarország teljes tartalmi kínálatát. Szeretnénk a már említett nemzeti bajnokká válni nemcsak a lineáris, hanem a digitális piacon is. Ehhez egyértelműen lokális tartalomra van szükség, mind a fikció, mind pedig az infotainment és a hírműsorok terén, hiszen ez az, ami a nagy külföldi streaming szolgáltatókkal szemben a legnagyobb versenyelőnyünk lehet. A mi tartalmainknak más a témaválasztása, a feldolgozása és az érzelmi bevonási képessége, mint a nemzetközi produkcióknak. Igaz ez a saját fejlesztésű műsorainkon túl a licencként megvásárolt produkciókra is, amelyeket a kreatív csapat a magyar fogyasztók igényeihez alakít. Így ezek gyakran sikeresebbek nálunk, mint máshol a világban.
A digitalizált jövő
„Ennek legújabb példája az rtl.hu, a nemrég megújult videós híroldal. Itt a rengeteg mozgóképes anyag mellett szöveges tartalom is van, mert egy-egy információt vagy történetet mindig az adott témához leginkább passzoló, legjobban fogyasztható formában dolgozunk fel. Ugyanez igaz a szórakoztató, vagy a fikciós műsorokra: az adott tartalmon múlik, hogy azt melyik lineáris és/vagy digitális felületünkön tesszük hozzáférhetővé a nézők számára, mert már nem a néző van a platformokért, hanem a platformok összessége a nézőért. Mi alkalmazkodunk az ő fogyasztási szokásaihoz, nem pedig a néző az >>RTL-es tévéújsághoz<<.”
SzabóZ és az RTL Magyarország ambiciózus marketingtervekkel vág neki a következő évnek. Szeretnék megújítani az RTL brand családot, amely immár egy meghatározó multiplatform médiacéget jelent. Ennek a technikai és a tartalomgyártási alapozása már megtörtént, és természetesen további fejlesztések is lesznek. Ez a változást azonban a brandnek is követnie kell. Az RTL már régen nem csupán az RTL Klubot jelenti Magyarországon, és még többet jelent a digitális portfolió dinamikus fejlődésével. Fontos, hogy a brand jelentése telítődjön mindazzal az értékkel, amit a 25 éve indult főcsatorna mellett a hét második generációs lineáris és a három digitális platformból álló piacvezető médiavállalat jelent a hazai piacon. Az új RTL Magyarország sikeres kihívója lehet a magyar piacon a nagy nemzetközi streaming szolgáltatóknak is.
Mondanivaló még van bőven
– Újságíróként meghatározó volt a véleményed. Ma mi jelenti számodra a véleménynyilvánítás?
– Természetesen most is van véleményem, de marketingesnek lenni alkalmazott műfaj. Közvetetten így is hangot tudok adni neki: a most induló rtl.hu debütáló kampányában például az én hangom is benne van 🙂 De időnként persze már hiányzik az újságírás, vagy akár a kritikaírás. Gondolkodom is azon, hogy milyen formában tudnám ezt visszahozni az életembe. Amint úgy érzem, hogy a marketing hagy némi időt ilyesmire, megtalálom a formáját.
– Milyen tartalmakért fizetsz online, járatsz-e print kiadványt?
Elég sok mindenért fizetek online. Ott vannak a google szolgáltatások, a Spotify és három különféle streaming szolgáltatás. Ezen felül „járatom” az online New York Times-t, de magyar online újságokért is fizetek havonta. Illetve vannak Patreon oldalak is, amelyekért időnként fizetek, de ezeket folyton változtatom, ami segít abban, hogy egy pillanatra se felejtsem el, ma már minden tartalom, minden médiacég a másik konkurenciája, nincsenek már természetes monopóliumok, garantált olvasók, nézők: mindannyian és minden pillanatban az emberek szabadidejéért, figyelméért versengünk.
Ma már csak egyetlen nyomtatott sajtóterméket veszek meg, az pedig a Nők Lapja, amire édesanyámnak fizetek elő. Ebbe mindig bele is olvasok, amikor nála vagyok. Nekem már sokkal könnyebb online informálódni, mint print újságot olvasni. Marketingesként persze kapok nyomtatott magazinokat: ezek a kezembe is kerülnek és időnként átlapozom őket, egy-egy fontosabb írást elolvasok belőlük, de meghatározóan már nem ezekből tájékozódom.
– Mi a helyzet a könyvekkel?
Szépirodalmat szoktam, utoljára a legújabb Pelevin-könyvet olvastam, előtte pedig Graham Greene-t. Mostanában főleg marketing szakkönyveket. Az utóbbi egy évben a szakmaváltás és a gyerekem megszületése miatt nem igazán volt időm könyvet, főleg szépirodalmat olvasni. Korábban egy évig voltam világkörüli úton, ahová egy kindle-t is magammal vittem, a sok pályaudvari várakozás, repülés és utazás közben 56 könyvet sikerült elfogyasztanom. Hát, ennek idén csak a töredéke jött össze.