fbpx

Pezsgő ötletek

Dec 28, 2021CÉGÉR

törley

Nehezen képzelhető el egy valamire való ünnep pezsgős koccintás nélkül. A pezsgő, mint nemes és exkluzív ital, illetve fogyasztása, napjainkra már sokkal elterjedtebbé vált, mint egykoron, gondoljunk csak a szállodák pezsgős reggeli szolgáltatására. Hazánkban a pezsgő és annak gyártása szinte egyet jelentett a Törley névvel. Azonban cégalapító Törley József, valójában több volt, mint egy sikeres pezsgőgyáros; pontosan tudta, hogy a valódi siker kulcsa nemcsak a minőségben, hanem annak tálalásán is múlik.

A hagyomány szerint, a pezsgő megszületése egy Pierre Perignon nevű francia bencés szerzetesnek köszönhető, valamikor a XVII. század közepén. Ezt a változatot sokan kétségbe vonják, sőt, az angolok egyenesen magukat tartják az igazi pezsgő feltalálóinak (nem is indokolatlanul), de az biztos, hogy a nemes nedűt mindig a francia eleganciával és kifinomultsággal jellemezték. Függetlenül attól, hogy a pezsgőgyártás a XIX. század elejétől gyorsan elterjedt az európai kontinens jeles szőlőtermelő vidékein, az „igazi” pezsgő csak francia lehetett és természetesen Champagne-ból származhatott, amelyre az ital neve is utal (hazánkban először gróf Széchenyi István használta az italra a pezsgő szót, elnevezést). Magyarországi megjelenését és elterjedését a Törley családdal kötik össze, pedig ez nem teljesen felel meg a valóságnak. A Budafokon berendezkedő családnak és gyárnak sokrétűbb szerepe volt a honi kereskedelemben és az üzleti élet átalakításában, mint pusztán a kiváló minőségű – francia modorú – pezsgő gyártása és fogalmazása.

Keresztül Európán

Az újvidéki Csantavérről származó Törley József (1858-1907) a Grazi Kereskedelmi Akadémián pallérozta elméjét, ahol már fiatalon is nagy terveket szőtt. Rendkívüli tudatosságának és üzleti érzékenységének köszönhetően került Franciaországba, ahol a felbecsülhetetlen szakmai tapasztalatait a reimsi Roederer, illetve a Delbeck pezsgőgyárakban alapozta meg. A pezsgőgyártásnak- és fogyasztásnak ekkor már nagy kultusza volt Nyugat-Európában, főleg az arisztokrata és a vagyonosabb polgárság köreiben. Törley elképzelése az volt, hogy a kiváló és az akkor még gazdagon termő magyar szőlővidékek biztosítani fogják a megbízható, jó minőségű alapanyagot – a pezsgőgyártáshoz szükséges ún. alapbort – az általa elgondolt biztos üzleti vállalkozásához. Terveiben az sem akadályozta meg, hogy az Amerikából 1863-ban behurcolt filoxéra (gyökértetű) már javában pusztította Európa történelmi szőlővidékeit. A rendíthetetlenül eltökélt Törley még francia földön, Reimsben megalapította saját, önálló pezsgőgyárát, de valódi terveiben már egy magyarországi pezsgőgyár létrehozása szerepelt.
törley

Áttörtés a Talismánnal

Törley József rengeteget utazott, hogy az éppen csak elinduló gyárához megfelelő mennyiségű és minőségű alapbort találjon. Természetesen Magyarországon is kutatott, így akadt meg a szeme Budafokon, ahol nemcsak a szőlőföldek jelentették számára az igazi lehetőséget, hanem a borok tárolására kialakított pincék, amelyek mérete és klímája tökéletes volt a pezsgőgyártáshoz. Úgy döntött, hogy áttelepíti cégét Magyarországra, pontosabban Budafokra, ahol komoly nagyságú birtokot vásárolt, amelyet folyamatosan bővített. Magyarországon 1882. július 31-én védjegyezték be a Törley nevet és ugyanebben az évben jegyezte be a Fővárosi Cégbíróság. Ez azonban véletlenül sem jelentette azt, hogy a hazai pezsgőgyártás kezdete Törley Józsefhez fűződik.

A forrásokból tudjuk, hogy már Mária Terézia fogyasztott magyar pezsgőt, de az első igazi pezsgőüzem az 1820-as évektől működött Pozsonyban, majd ezt követően – a XIX. század közepén – kezdett termelni a Hölle (Józsefváros) és a Littke (Pécs) Pezsgőgyár. Törley másban volt első és korszakalkotó. Már akkor elkezdte hirdetni pezsgőgyárát Magyarországon, amikor még meg sem kezdődött a hazai termelés. Pontosan tudta, hogy mekkora szerepe van a reklámnak a termékek elterjedésében és fogalmazásában. Az első már itthon, Budafokon készült pezsgője a Sport nevet kapta (1882), de még nem aratott komoly sikert. Ezt még a budafoki gyárbeindításában segédkező francia társával, Luis François (később a Francia Lajos nevet használta hazánkban) pezsgőmesterrel együtt készítette, akivel egy nézeteltérés miatt 1886-ban szakítottak és külön utakon folytatták a pezsgőgyártást. A kezdeti nehézségekből tanulva még nagyobb és szélesebb körű reklámozásba kezdett, amelynek – a kiváló minőség mellett – köszönhetően az 1884-ben piacra került Talisman pezsgő kirobbanó sikert aratott.

 

Az alkalmazott grafika hajnala

Törley szinte minden lehetőséget megragadott termékei hirdetésére. Róla jegyezték fel, hogy nemcsak plakátokon, újságokban, felírócédulákon, hanem a cég teherautóin is reklámozta a pezsgőit, később egyéb termékeit is (1887-től konyakgyára is működött). A siker nem maradt el, hiszen 1905-ben már évi egymillió palack pezsgő készült az üzemben, amelyek ára fele annyiba került, mint francia riválisaié. Talán a leghíresebb óriásreklámja a Jókai tér-Andrássy út kereszteződésében álló ház falán volt látható, ahol egy 20 méteres Törley pezsgőspalackból folyó fényzuhatag kápráztatta el az arra járókat. A kor legkiválóbb grafikusaival – eredendően festők voltak – terveztette meg híres reklámplakátjait, amelyek közül kiemelkedtek Pólya Tibor, Falus Elek, Faragó Géza, Jaschik Álmos és Helbing Ferenc formabontó és úttörő munkái. Ők voltak a magyar alkalmazott grafika apostolai. Az ő munkáikra alapozva építette fel Törley a jól megtervezett reklámkampányait, amelyek megalapozták hírnevét, illetve nevét örökre összekötötték a magyar pezsgővel. Törley József 1907-ben gyermektelenül hunyt el, a céget és pezsgőbirodalmat a család (testvére) örökölte. A sikeres vállalkozás egészen a II. világháborúig jól működött és gyakorlatilag uralta a hazai pezsgőpiacot. A háborút és az államosítást követően jelentősen visszaesett a forgalom és a minőség, a céget összevonták a (Zwack) Unicum Likörgyárral. A következő évtizedekben – egészen a rendszerváltozásig – számos struktúraváltozás zajlott le a cégnél, de a Törley népszerűsége és ismertsége töretlen maradt. A reklámok mennyisége és minősége is követte a „divatot” és szilveszterkor a legtöbb családban Törley pezsgővel köszöntötték az új évet.