2021 – a magyar film egyik legrendhagyóbb éve - HAB advert

Borítókép: Kis Hajni – Külön Falka
Forrás: NFI

Rekord mennyiségű magyar filmbemutató három hónapon belül; cannes-i, berlini, velencei fesztiválsikerek; majdnem magyar horror az Oscaron; az év egyik legnézettebb magyar közönségfilmje egy pszichológiai dráma; hosszú idő után nem viszünk animációs filmet az Oscarra – csak pár érdekesség, de még ennél is több minden történt a magyar filmmel idén. Vágjunk bele!

2021 ősz: a Nagy Magyar Filmdömping

2021-et nem lehet értelmezni a 2020-as események nélkül a magyar film esetén sem, a pandémia a 2021-es évre is rányomta a bélyegét. Rengeteg alkotás, amit nem mutattak be a 2020-as lezárások miatt, dobozban várt az alkalmas pillanatra, majd átcsúszott 2021 őszére. Ez volt a nyári leállás után a következő alkalmas időszak a nézők elcsípésére, még megelőzve az esetleges téli karantént. Ennek köszönhetően augusztus utolsó hetétől egészen karácsonyig minden hétre jutott egy magyar filmbemutató.

A teljesség igénye nélkül – a Nagy Magyar Filmdömping 2021

– 2021. augusztus 26: Mentés Másképp (r.: Rózsa Gábor)
– 2021. szeptember 2: Toxikoma (r.: Herendi Gábor)
– 2021. szeptember 9: Hasadék (r.: Krasznahorkai Balázs)
– 2021. szeptember 16: Természetes fény (r.: Nagy Dénes)
– 2021. szeptember 16: A legjobb dolgokon bőgni kell (r.: Cristina Grosan)
– 2021. szeptember 23: A feleségem története (r.: Enyedi Ildikó)
– 2021. szeptember 30: Külön falka (r.: Kis Hajni)
– 2021. október 7: Eltörölni Frankot (r.: Fabricius Gábor)
– 2021. október 28: Post Mortem (r.: Bergendy Péter)
– 2021. november 4: Magyar Passió (r.: Eperjes Károly)
– 2021. november 4: Vadlovak – Hortobágyi mese (r.: Török Zoltán)
– 2021. november 25: Nagykarácsony (r.: Dániel Tiszeker)
– 2021. december 9: El a kezekkel a Papámtól! (r.: Dobó Kata, Gulyás Buda)
– 2021. december 16: Legjobb tudomásom szerint (r.: Nagy Bálint, Lőrincz Nándor)

Forrás: Mozipremierek.hu

Ez pedig mit eredményezett? Pozsonyi Jankát, a film.hu filmkritikusát kérdeztük. „A nézettség – ami már 2020 előtt elkezdett csökkenő tendenciát mutatni, majd a pandémiás évben még jobban bezuhant a lezárások miatt – szétaprózódott a rengeteg film között” – magyarázza a kritikus. „Az itthoni alkotások ráadásul nemcsak egymással versenyeztek a figyelemért, hanem a nagy nemzetközi mainstream filmekkel is, ideértve az új James Bondot, a Dűnét vagy Marvel-filmeket is. Ha pedig ez nem lenne elég ellenszél, még az óriási népszerűségnek örvendő streaming-platformokkal szemben is ringbe kellett szállni. Hétről hétre jöttek ki az újabbnál újabb magyar és nemzetközi filmek, az alkotásokat nem volt idő felfuttatni, az életciklusuk is lerövidült.”

Pozsonyi szerint egyszerűen nem volt más választása a készítőknek a bemutatók feltorlódása kapcsán, a kialakult filmdömping elkerülhetetlen volt. A lezárások után leghamarabb májusban lehetett volna a filmeket bemutatni, de a nyári uborkaszezonban, főleg amikor végre a határok is kinyíltak, sokan elutaztak – nem lett volna szerencsés időzítés a jobb sorsra érdemes filmeknek. Így pedig maradtak az őszi bemutatók.

Hámori Gabi – Legjobb tudomásom szerint
Forrás: NFI

Mécs Mónika producer szerint ez különösen nehéz döntés volt olyan filmek esetén, amik már több, mint egy éve dobozban voltak. „Ennyi idő alatt egy téma „ki tud öregedni”, és a csúszás miatt a film óhatatlanul veszíteni fog az aktualitásából”. Mécs az egyik producere a Legjobb tudomásom szerint című inkubátoros elsőfilmnek, ami egy #MeToo történet az áldozat párjának szemszögéből elmesélve. A film bemutatója több, mint egy évet csúszott, és a producer szerint „már nem volt hova tovább várni” vele, így végül december 16-án mutatták be – egy napon például az új Pókember-filmmel. „Méltatlan, nehéz időszak ez. A készítők évekig dolgoznak egy filmen, és egyszer csak kétségessé válik a bemutatása.”

Enyedi Ildikó – A feleségem története
Forrás: NFI

Mécs idei másik nagy produceri projektje, A feleségem története. Cannes-ban mutatták be a filmet, amit ráadásul idén júliusban tartottak. Amikor egy alkotást meghívnak egy ilyen rangos fesztiválra, a bemutatót is érdemes annak környékére időzíteni, hiszen akkor a legintenzívebb a figyelem. Azonban Enyediék filmjénél is a fentiekhez hasonló dilemma állt elő: nyáron nem akarták bemutatni, amikor sokkal alacsonyabb a mozik látogatottsága, a feloldott korlátozások miatt pedig még inkább. Így esett a választás szeptember közepére. A film azonban így is szép nézőszámot hozott, közel 30 000 ezren látták év végéig.

Erős kezdés: Pieces of a Woman

Az évet egy magyar rendező rúgta be egy amerikai-kanadai filmmel: Mundruczó Kornél és Wéber Kata Pieces of a Woman-je még a 2020-as velencei filmfesztiválon debütált, ahol el is hozta Vanessa Kirby a legjobb színésznőnek járó díjat. A film Martin Scorsese figyelmét is felkeltette, aki producerként be is szállt a projektbe. A filmet sikerei egészen a Netflix-ig repítették, így 2021. január 9-én elérhetővé tették a streaming platformon. A Pieces of a Woman lett a legnézettebb film a megjelenés első három napján, és összesítésben a második helyen végzett a debütáló hétvégén.

Az év keserédes sikere: A feleségem története

Enyedi Ildikó nagyszabású európai koprodukciójáról és annak cannes-i bemutatójáról már esett szó a cikkben. A film a versenyprogram része volt, az Arany Pálmára is jó esélyekkel indult. A vetítés teltházas volt a maga 2300 főjével, utána pedig hosszú percekig tartó álló tapsviharral tisztelegtek Enyedi műve előtt. Másnap megjelentek a kritikák. A nagy amerikai lapok – Variety, The Hollywood Reporter – negatívan fogadták a filmet, többek közt azt róva fel, hogy Enyedi elvesztette a hangját új filmjében. Mindeközben a francia sajtó – Le Figaro, Le Monde, a L’Humanité és a Le Parisien – mesterműnek, az Arany Pálma várományásának titulálták a filmet, mindenhol maximum pontokkal értékelve. A film végül sajnos nem kapott díjat – a Titane című film vitte el az Arany Pálmát –, amire hatással lehettek a megjelent kritikák is.

Mécs Mónika azonban elégedett, hiszen maga a tény, hogy Cannes-ban, a versenyprogram részeként debütált Enyedi új filmje, nemzetközi sztárokkal (Léa Seydoux), nagyszabású, nagy költségvetésű európai koprodukcióként – önmagában siker és ünneplésre ad okot. A film terjesztésére ez olyan módon volt hatással, hogy „Európában mindenhova eladtuk a filmet, az amerikai terjesztést azonban kicsit megnehezítette. Viszont 2022-őt Palm Springsben indítjuk, mert oda is meghívták a filmet” – mondja a producer.

Az évet összességében pedig úgy látja, hogy sikeres volt, hisz három általa gyártott filmből egy Berlinale versenyfilm volt (Fliegauf Bence: Rengeteg – Mindenhol látlak) és az A feleségem története pedig Cannes-ban versenyzett. Két filmje (Legjobb tudomásom szerint, A feleségem története) pedig most is megy a mozikban, Fliegauf Bence filmje pedig a nemzetközi HBO-n debütált.

Az év műfaji filmes meglepetése: Post Mortem

Bergendy Péter – Post Mortem
Forrás: NFI

Az év egyik meglepetése a Post Mortem, Bergendy Péter új filmje volt, ami műfaját tekintve horror. A műfaji film Magyarországon még viszonylag kevés előzménnyel bír, de pont az ilyen filmek építik és viszik előre itthon is a műfajt. A film a fesztiválokon is jól szerepelt – főleg kisebb, erre a zsánerre szakosodott fesztiválokon. Nem kisebbítve a film eredményeit, hiszen olyan jó fesztiválszezont zárt, hogy elérte: nevezhető az Oscarra. Így 2021-ben Magyarország egy horrort nevezett a neves hollywoodi díjra.

Fesztiválsikerek
Az idei évben sem szűkölködtünk fesztiválsikerekben. Akikre büszkék lehetünk, a teljesség igénye nélkül:

Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot
Velence Nemzetközi Filmfesztivál – Starlight-díj (Fuchs Benjámin), A leginnovatívabb film díja

Fliegauf Bence: Rengeteg – Mindenhol látlak
Berlin Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb mellékszereplő (Kizlinger Lilla)

Kis Hajni: Külön Falka
Boszporusz Filmfesztivál – A legjobb színész díja (Dietz Gusztáv)

Cristina Grosan: A legjobb dolgokon bőgni kell
Boszporusz Filmfesztivál – A legjobb színésznő díja (Rainer-Micsinyei Nóra)

Krasznahorkai Balázs: Hasadék
Săo Paulo Cinefantasy – A legjobb színész díja (Molnár Levente)
Magyar Mozgókép Fesztivál – Legjobb játékfilm

Nagy Dénes: Természetes fény
Berlin Nemzetközi Filmfesztivál – Ezüst Medve
Fajr Nemzetközi Filmfesztivál – Fődíj
Európai Filmakadémia – Európai Filmdíj – Legjobb látványtervező Ágh Márton
Magyar Mozgókép Fesztivál – A legjobb forgatókönyvíró (Nagy Dénes), Legjobb jelmez (Ágh Márton)

Lőrincz Nándor, Nagy Bálint: Legjobb tudomásom szerint
Riviera Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb film

Az év legnézettebb magyar filmje: Toxikoma

Az év egyk meglepetése a Post Mortem, Bergendy Péter új filmje volt, ami műfaját tekintve horror. A műfaji film Magyarországon még viszonylag kevés előzménnyel bír, de pont az ilyen filmek építik és viszik előre itthon is a műfajt. A film a fesztiválokon is jól szerepelt – főleg kisebb, erre a zsánerre szakosodott fesztiválokon. Nem kisebbítve a film eredményeit, hiszen olyan jó fesztiválszezont zárt, hogy elérte: nevezhető az Oscarra. Így 2021-ben Magyarország egy horrort nevezett a neves hollywoodi díjra.

Herendi Gábor – Toxikoma
Forrás: NFI

Összefoglalónkból nem hagyhatjuk ki 2021 egyik legnézettebb magyar filmjét, a Toxikomát. Szabó Győző önéletrajzi könyvéből készített filmet Herendi Gábor, ami a színész drogproblémáját és Csernus Imrével közös terápiáját dolgozza fel.

A filmet eddig több, mint százezren látták. Ez a szám Herendinél ugyan még a top háromban sincs benne, azonban a kontextus ennél többről szól. A legnézettebb magyar filmek jellemzően nem a pszichológiai drámák, droggal kapcsolatos történetek közül szoktak kikerülni, ezért önmagában véve figyelemre méltó, hogy nem egy vígjáték, hanem egy komolyabb hangvételű film kapta ezt a nézői visszajelzést.

„Harcos év volt” – Herendi Gáborral beszélgettünk

„Másfél éve dobozban volt a film, nagyon vártam már, hogy megmutathassam a közönségnek. A pandémia miatt háromszor csúsztattuk el a Toxikoma bemutatóját. Rizikós volt, fogalmuk sem volt, éppen hol áll majd a fertőzöttség, lesznek-e lezárások. Szerencsénk volt, mert a negyedik hullám még nem erősödött fel, így sokan láthatták a filmet. Várakozáson felüli nézettséget hozott a film, és ritka eset, hogy a szakma és a közönség is jól fogadta.”

A Toxikoma után a Bűnös városról kérdeztük a rendezőt, ami a Valami Amerika univerzumban többször is emlegetett művészfilmes szatíra. A valóságban NER-kritikus rövidfilm lett belőle, amihez ráadásul Herendi saját streaming felületet hozott létre. Stílszerűen az Elkxrtukkal egy időben jött ki, októberben.

„Mivel az utóbbi két évben beadott hat filmtervemből egyik se kapott támogatást, nem tudok másra gondolni, minthogy mellőzve vagyok. Ezért új utakat kellett keresnem mind kreativitás, mind a megélhetés szempontjából. Jó kísérlet volt, pozitív érzésekkel zárom a projektet, az emberek szerették a filmet. Anyagilag azonban még nem annyira stabil egy ilyen rendszer. Hozzá kell szoktatni az embereket, hogy az internetes tartalmakért is fizetni kell. Mindenesetre fontos volt számomra, hogy görbe tükröt mutassak a mai Magyarországnak.”

Arra a kérdésre, hogy mennyire volt nehéz egy politikai témájú filmhez partnereket találnia, azt mondja, könnyen. „Körültekintő voltam a felkérésekkel, minden színész csatlakozott. A financiális hátteret megoldottam magam, a saját pénzemből forgattam. Azokkal készítettem el, akikkel már sok filmen dolgoztunk, így baráti áron dolgozott mindenki. Azonban fontos volt számomra, hogy ne ingyen dolgozzanak.”

Megszületik a Freeszfe

Az itthoni filmes felsőoktatás intézményi hátterében is bekövetkezett egy nagy, történelmi változás. Az SZFE alapítvánnyá alakítása, az annak élére kerülő, nem demokratikusan eljáró kuratóriuma, a hallgatók és oktatók kihagyása az egész modellváltásból – mind-mind ahhoz vezettek, hogy az egyetemi polgárok felálltak és elmentek, létrehozva a Freeszfe egyesületet.

Hogy fog ez vajon hatni a magyar filmes utánpótlásra? „Izgalmas időszak lesz a következő 10 év, hogy fognak boldogulni a Freeszfe-s diákok. Elmennek külföldre és ott fognak pályázni, forgatni? Pályaelhagyók lesznek? Vagy elindul egy hullám, hogy összegyűjtött kevéske pénzekből csinálnak majd nagyon jó filmeket?” – teszi fel kérdéseit Pozsonyi Janka.

Milyen volt 2021 a magyar animáció számára?

Herczeg Zsófival, a Dot & Line animációs szakmai portál alapító-főszerkesztőjével, a film.hu újságírójával, a Friss Hús egyik szervezőjével beszélgettünk.

„A tavalyi és az idei év is keresztbe tett a filmfesztiváloknak, ami negatívan érintette az animációs és élőszereplős rövidfilmeket” – mondja a szakértő. „Egy példa: Andrasev Nadja évekig dolgozott a Szimbiózis című filmjén, aminek fesztiválok hiányában elmaradt a nagyobb szabású bemutatója. Az online vetítések nem pótolják az elmaradó fesztiválvetítéseket – ez pedig azt eredményezi, hogy elkészülnek a filmek, de az amúgy is rétegdarabok sokkal kevesebb emberhez jutnak el. A kevesebb jelenléttel kevesebb lehetőségük van díjakat nyerni. Emiatt pedig nem biztos, hogy összejön a jövőévi Oscar-kvalifikáció sem.”

Andrasev Nadja: Szimbiózis
Forrás: Szimbiózis Facebook

„Idén már meg tudták rendezni némi csúszással a Friss Húst, a KAFF-ot és a Cinefestet is, ami nagyon jó hír a szakmának, és már ez is óriási eredmény. De például a tavaszra csúsztatott Anilogue-ot végül novemberben rendezték meg, változatlan versenyprogrammal, a Primanimának pedig csak egy kisebb verzióját tartották meg, kizárólag közönségdíjakat osztottak, nem versenyfesztivál volt.”

„Ami az idei sikereket illeti, Lantos Júlia METU-s hallgató Incognito című animációs rövidfilmje szépen szerepel a fesztiválokon. Magyar-kanadai koprodukcióban készült Daniel Grey Hide című filmje, ami idén kezdte meg a fesztiválozást, ígéretes sikerekkel, többek közt Oscar-kvalifikációt is szerzett, de végül nem lett shortlistes” – sorolja Herczeg. „Közép-Kelet Európa legnagyobb animációs pitchfórumán, a CEE Animációs Fórumon három magyar projekt is nyert (egy sorozatterv, egy egész estés és egy websorozat), akik Spanyolországban, a Cartoon Springboard-on pitchelhették filmtervüket.“

Lantos Júlia – Incognito
forrás: METU

“A magyar animációs filmgyártást visszavetette, hogy tavaly kivették az animációt a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjából, így animációs projektekre nem lehet már ott pályázni. Az animációs producerek szövetsége tárgyal a NFI-vel ennek kárpótlásáról, remélhetőleg ezzel kapcsolatban jövőre már születik előrelépés.”

“Végül, de nem utolsósorban idén meghalt Jankovics Marcell és dr. Matolcsy György, a Pannónia Stúdió egykori vezetője, amivel lezárult egy korszak a magyar animáció történetében. Ugyanakkor siker, hogy Jankovics Toldi-sorozata elkészült, bemutatták, és már mozifilmet is terveznek belőle, ami ha minden jól megy, jövő nyárra kész lesz” – zárja le az évértékelőt a szakértő.

2021 – a magyar film egyik legrendhagyóbb éve