fbpx

Szavazz rám! – A politikai hirdetések története

Nov 30, 2021CÉGÉR

Adwerk - reklámszakmai hírlevél

A kereslet és kínálat ádáz piaci szabályai és hatásmechanizmusa természetes módon jelen van a politikum világában is. Elsődlegesen nem a kereskedelmi, hanem a társadalmi „piacon” hirdeti termékeit, amennyiben a politikai palettáról származó ígéreteket, frázisokat és hangzatos programokat idesoroljuk. A politikai reklámok ugyan megjelenési formájukban, determináló hatásukban sokat fejlődtek az évszázadok alatt, lényegük mit sem változott, hiszen rendületlenül hirdetik: csak az adott ideológia a nyerő.

Az első politikai hirdetések az ókorban jelentek meg és a Római Birodalom több évszázados intervallumában váltak a hétköznapok szerves részévé, amelyet számos régészeti lelet tanúsít. Elég belegondolnunk, hogy csak az i. sz. 79-ben elpusztult Pompeii városának eddig feltárt területén közel kétezer választási hirdetésre bukkantak a megmaradt falakon. Ezek jelentették az alapot, amelyre a későbbi korok politikusai építkezhettek Azonban igazi és látványos fejlődés, térhódítás csak a XVIII. század végétől érzékelhető a területen, amely a nagy francia forradalomnak volt betudható, amikor megjelent a „politikai ember”. Ettől kezdve – Nyugat-Európában – a politika egyre inkább a mindennapok részévé vált, ahol a különböző pártok és politikai nézetek, vezetők vagy akár maga a regnáló államhatalom használta eszközként a kommunikációs stratégiát. Ez nem véletlen, hiszen az ilyen fajta hirdetések és reklámok, végeredményben politikai szónoklatok, nyers és céltudatos propagandaforrások. Éppen ezért vált idővel szükségszerűvé szabályozásuk és törvényi keretek közé szorításuk. Ebben korszakonként és országonként releváns eltérések és különböző arányok alakultak ki, illetve működnek napjainkig.

Mindenhová elér

Mindezek alapján a politikai reklám rendkívül sokszínű lehet, amelynek a rohamtempóban fejlődő informatikai lehetőségek és csatornák óriási teret, valamint lehetőséget biztosítanak. A korábbi évszázadokhoz vagy akár évtizedekhez képest szinte azonnal – éppen aktualizálva – jutnak el számottevő tömegekhez a politikai hirdetések. Az eszköztár is kibővült, amelyet – főleg politikai választások idején – az adott törvényi szabályok betartásával, korlátlanul felhasználhatnak (az anyagi lehetőségek és az etikus attitűd figyelembevételével). A manipulatív, az érzelmekre és indulatokra ható, illetve azokat kiváltó politikai reklámok, alapvetően azokat a kellékeket és technikákat alkalmazzák, amelyeket a kereskedelmi reklámokból jól ismerünk. Ezek ugyanis jól bevált módszerek, amelyekkel könnyebb elérni a remélt sikert. A politikai reklámok és hirdetések módszertana és jellemző moduljai szinte teljesen azonosak világszerte (pl.: „csak mi”, „csak Én”, „együtt sikerül”, „eljött a változás ideje”, „megvalósítjuk”, „egységben az erő”, „Te is közénk tartozol”), bár a stílus és kreativitás terén számos eltérés tapasztalható. A választási reklámok hangneme sokat elárul egy ország politikai kultúrájáról. Egy külön csoportba tartoznak azok a politikai hirdetések, amelyekkel a fennálló hatalom (kormány) egy közös cél érdekében mozgósítani akar, illetve a társadalom széles tömegeit szándékozik meggyőzni valamiről. Ezen a vonalon szintén komoly eltéréseket láthatunk világszerte vagy koronként. Például nehéz egy kalap alá venni az USA toborzóplakátját Uncle Sam figurájával és a Stop Soros! plakáterdőket, pedig alapvető rendeltetésüket nézve buzdító jellegű mindkettő.

Minden reményed

Magyarországon a modern politikai reklámok a rendszerváltozás környékén jelentek meg és árasztották el a médiát. Hazánkban különösen nagy hangsúlyt kapott a politikai reklámok törvényi szabályozásának kérdése és megoldása, amely napjainkig heves vitákat vált ki. Már az 1986-ban elfogadott sajtótörvény foglalkozott a kérdéssel, de azóta számos módosítás és pontosítás történt. Ezalatt a bő harminc év alatt jócskán lett volna idő a színvonal és ötletesség területén a fejlődésnek, de ez nem igazán érzékelhető. Ellenben a hatásuk annál inkább, amely főleg a torz médiapiacnak és viszonyoknak köszönhető. A jelenkori politikai reklámok sok esetben már az agymosás kategóriáját súrolják, amelyre – bizonyos rétegekben – nagy a kereslet. Ahogy az Európa Kiadó együttes 1989-ben megénekelte: „Szavazz rám! Beváltom minden reményed”.