#Mi A Kő – Köveskál
#The Archers – BBC4
#Még egy kört mindenkinek
Ahová csak tudjuk, ilyenkor beszúrjuk Petőfit, nélküle nincs ősz se, tessék csak olvasgatni. Ajánlónkban azonban minden eshetőségre készültünk: a megnyúló esték tartalmas időtöltéséhez rádiójátékot, a kanapéra vagy a kimenős estére mozit, a kirándulásba forduló őszi napokra pedig Balaton környéki tippeket is hoztunk.
Mi A Kő – Köveskál
Biciklitúrázóknak, kirándulóknak, a Balaton mellett őszölőknek és telelőknek, és természetesen a helyieknek is egye több lehetősége van minőségi, egész évben nyitva tartó helyeket találni a tó körül. De nem volt ez mindig így. 2013 őszén, amikor az egykori szövetkezeti kocsma épületében megnyitott a Káli Medencei Borok Háza, azaz a Mi A Kő is, még bátorságnak számított egész évben nyitva tartani a Balaton felvidéken. De Trombitás Tamás képzőművész, borász, és mára már vendéglős, feleségével, Katival együtt bátor volt. És belevágtak. Egybe álmodtak három olyan helyet, amire ők is vágytak ott, ahol élnek.
Mi ez a három? Egy kávézó, egy borbár és egy házias ízekre építő bisztrókonyha. A Mi A Kő ötlete is úgy született, hogy a jó helyi borok mellé Trombitás Tamás nagyon szeretett volna valahol egy igazi jó presszót is meginni, akár minden nap. És mivel nem volt ilyen hely a környéken, hát csinált magának és természetesen a hasonló vágyakkal élő vendégeinek egy ilyen helyet. És ahol van kávé meg bor, ott akkor már lehessen eléjük, melléjük enni is.
Mára pedig be is bizonyosodott, hogy megérte bátornak lenni. Ám a bátorság önmagában nem lett volna elég, ha nem támogatják meg minőségi kínálattal. Az elmúlt másfél év természetesen a Mi A Kő életében is nehéz időszak volt. A bezártság és a házhoz szállítás után a már nagyon várták a szabad nyarat. Így idén sem kellett nyári kovászolt töltött káposzta nélkül maradnunk, és már csak párat kell aludni, hogy újra étlapra kerüljön, de addig az ősz és a tél is tartogat izgalmas fogásokat. Már meg is érkeztek a vadak, a gombák és a csonthéjas gyümölcsök.
Hétvégén szezonon kívül is ajánlott foglalni, ősszel és télen hétfőnként pedig zárva tartanak.
8274 Köveskál, Fő u. 25.
Asztalfoglalás:
+36 30 459 5323
+36 87 468277
https://mia-ko.hu/
The Archers – BBC4
1951 óta folyamatosan műsoron lévő hangjáték kezdetben a „vidéki emberek hétköznapi története” volt; egy jó ideje pedig már „kortárs dráma vidéki környezetben”.
Eddigi több mint 19 300 epizódjával a világ leghosszabb ideje tartó rádiós szappanoperája. De nem csak a leghosszabb, hanem több mint ötmillió hallgatójával a BBC Radio4 leghallgatottabb nem hírműsora, és az Archers tartja a BBC rádió online hallgatottsági rekordját is a több mint egymillió netes hallgatójával.
Öt kísérleti, mai szóhasználatral pilot epizóddal kezdtek 1950-ben. Az első epizód pedig 1951 január elsején került adásba. A brit populáris kultúrának szerves része az Archers, ahogy az volt a Szabó család vagy a Szomszédok is a magyarnak.
Mindennapi emberek és azok felmenői, rokonai, barátai, ellenfelei és az ő életpillanataik vagy akár életútjaik kapcsolják össze a naponta sugárzott epizódok történetláncait. Csalódások, szerelmek, üzletkötések, átverések éppúgy alakítják a történetet, mint ahogy halljuk, miként reagálnak egy kisvárosi közösség tagjai a rokonuk vagy szomszédjuk szenvedélybetegségre, vagy akár egy világméretű járványra.
Valójában bárhol és bármikor becsatlakozhatunk a történetbe, hiszen könnyű felvenni szálakat, pont azért, mert az emberi érzések, viszonyok a fontosak, nem annyira a konkrét történések, ráadásul pontosan ismerős lesz belőle minden, hisz a valóság az alapja. És épp ezért érdekes néha belehallgatni az archívumba, mert ott pedig megtalálható az elmúlt hetven év hétköznapjainak híradója is.
Arról nem is szólva, milyen tökéletesen rajzolódik ki előttünk egy angliai kisváros képe – a pub, a bolt, a közeli farm – csupán a hangjaik hallatán.
Még egy kört mindenkinek
A filmet rendező Thomas Vintenbergről már a Dogma mozgalom 0. kilométerköveként jegyzett, 1998-as Születésnap óta tudjuk, hogy kendőzetlenül, a nézőt is igénybe véve mesél családról, erőszakról, elfojtásról, elakadásokról és tétova újraindulásokról.
Azt pedig, hogy a minden szempontból emlékezetes Mads Mikkelsennel milyen párost képesek alkotni, a szintén a legmélyebb rétegekig hatoló A vadászatból már sejthettük. Akkor ugyanis egy óvodapedagógusra hulló zaklatási vád tanúi lehettünk, most pedig egy furcsának, netán jó kis bulinak induló nappali, munkahelyi piálási kísérletet követhetünk végig.
A film főhősei, a négy középiskolai tanár belevágnak ugyanis egy kezdetben kontrollált véralkohol-szint karbantartásba, amely szerint egy kellemes becsípésnek megfelelő szinten tartják magukat: reggeltől csakis a munkaidő végéig szabad rátöltögetni. Olyannyira komolyan veszik, hogy be is szeretik a digitális mérőeszközöket, és fegyelmezetten igyekeznek a szinteken belül maradni. Ezen a ponton már bárkinek meséljük a sztorit, lassú szemlehunyással, kézbe temetett arccal, vagy apró felszisszenéssel nyugtázza, hogy valószínűleg nem marad ez így a film végéig. Mármint a kontroll. Szinte szégyenkezve mondjuk, hogy mégis tud csodálatos is lenni ez az utazás, meg zavarbahozó, pláne megrázó.
