A szakmában mindenki csak így emlegeti: a KUKLA…., a telefonba is így köszön be, majd gyorsan hozzá is teszi, hogy lerajzolni talán még ezt a beszélgetést is könnyebb lenne neki, mint az alkotásról beszélni.
“A storyboard rajzoló nem más, mint tolmács. De ő nem nyelvek között tolmácsol, hanem a leírt szöveget fordítja át képpé, ami attól kezdve nemzetközivé, mindenkinek érthetővé válik. De ezt persze csak most tudom így megfogalmazni, mert amikor a 90-es évek elején először hallottam a storyboardról, fogalmam sem volt, hogy mi is az” – kezdi a grafikus.
Kukla Ernő ehhez képest elég hamar lett a reklámszakma legismertebb storyboard-rajzolóinak egyike. Végzettsége szerint grafikus, animációs filmrendező. Tanulmányait a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott. “Rajzolni mindig is szerettem, középiskolában a rajzfilmek érdekeltek, elsőre fel is vettek az Iparra, ahol aztán az animáció mellé a videó szakot választottam. Storyboard-os karrieremet Sas Tamásnak „köszönhetem” – aki éppen ezen a szakon volt tanárom” – meséli a kezdetekről.
A filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, producer Sas, aki többek közt a Presszó, a Kalózok és a Rosszfiúk rendezője volt, és már a 80-as évek végén filmgyártó céget alapított, és játékfilmes munkái mellett több reklámfilmet is rendezett. Amikor a nagy nemzetközi reklámcégek megérkeztek Magyarországra, hamar egymásra is találtak. Ezek a nagy cégek viszont a szöveges forgatókönyvek mellé a storyboardot is elvártak a rendezőktől, így született meg itthon is ez a szakma. De vajon bánja-e, hogy animációs filmrendezői diplomájával, “csak” storyboardot rajzol: “Valóban készíthetnék, rendezhetnék animációs filmeket, volt is példa erre, de egy- egy saját filmbe bele kell állnod hónapokra, sőt gyakran évekre, ehhez képest volt olyan nap – a hőskorban, a kilencvenes években, amikor nagyon sok reklám forgott itthon –, hogy naponta 2-3 film is landolt az asztalomon, ezek a képi megjelenítésének a kitalálása sokkal inkább vonzott. Azonban nem csak reklámfilmekhez rajzoltam képes forgatókönyvet. Éppen Sas Tamás ötletéből készült egy animációs és élőszereplős vegyes technikájú pilot film, Rejtő Jenő Piszkos Fred regényéből. Azt nagyon élveztem, és klasszul össze is állt belőle egy próbajelenet, 3D háttérrel és élő szereplőkkel. Egy elég hosszú storyboard el is készült hozzá, de sajnos aztán nem lett az egészből semmi. Ám ami mégis, azt ma is szívesen mutogatom. De nem tartom magam művésznek, egyáltalán nem zavar, hogy amit csinálok az egy alkalmazott műfaj, ezt is lehet nagyon jól csinálni” – mondja a grafikus.
Hamar, szinte minden valamit magára adó reklámügynökségnek dolgozott, amit többek közt legendás gyorsaságának is köszönhetett.
“A storyboard nálam alapvetően kézzel készül, persze már lehet digitális technikákat is használni, de én azt gondolom, hogy nem a szempilla, hanem az ötlet számít és persze a gyorsaság. És meg is követelik a gyorsaságot, mert a storyboard-rajzoló az utolsó utáni pillanatban, a forgatás előtt kevéssel kapja a meg a feladatot és akkor gyorsan és azonnal kell dolgoznia. Itt nincs idő művészkedni, hiszen a végeredmény maga a film lesz. Akadnak, akik ezt nem így gondolják, és abba a hibába esnek, hogy a megrajzolt képkockákat műalkotásként kezelik, pedig ez nem az. A storyboard egy köztes műfaj, mint egy majdan épülő ház tervrajza, ami ahhoz kell, hogy mindenki, aki a filmen dolgozik, jó eséllyel ugyanazt gondolja, lássa maga előtt. A jó storyboard-rajzoló kell, hogy képekben, jelenetekben, gondolkozzon, értse a rendező és a megrendelő elvárásait” – vallja munkájáról a szakmeber.
Mint mondja, valójában kétféle storyboard létezik, az egyik azért készül, hogy a megrendelő értse mire is fog pénzt költeni. Ezek igazábol inkább képregények, itt inkább számít a szempilla, a csillogás, mint a filmes látásmód vagy a dramaturgia. A másik, amikor a rajzoló igazán elemében van, az a rendezői board. Ilyenkor már a rendezővel dolgozik együtt, megkapja tőle az alapinformációkat a helyszínről, a szereplőkről és a történetről. “Az elkészült rajzok alapján a rendező már pontosan tudja instruálni a berendezőt, a jelmeztervezőt, az operatőrt, és végül ez alapján dolgozik együtt a forgatáson is a stáb. Van persze improvizáció is a helyszínen, de egy jó rendezői storyboard és az elkészült film nagy százalékban megegyezik – tudjuk meg a rajzolótól, meg végül azt is, hogy – jó lenne a jövőben nagy filmekben is dolgozni, amire itthon sajnos csak nagyon ritkán van pénz, de igény is.