A hazai fesztiválszervezők 2019 végén nagyon örültek: az utóbbi idők legsikeresebb évét zárták, és bizakodva tekintettek a 2020-as szezonra. Benne volt a pakliban, hogy túl fogják szárnyalni még a rekordévet is, így sokan ennek reményében is terveztek és fogtak fejlesztésekbe. Azonban jött 2020 márciusa, és egy egész iparág sorsa megpecsételődött.
Mi fán teremnek a hazai fesztiválok? – Gyorstalpaló
További fontos tényező a magyar gazdaság szempontjából, hogy a turizmusnak kulcsszerepe van az ország deviza-egyensúlyának javításában. Ebből pedig következik, hogy a fesztiválok is nagyban hozzájárulnak ezekhez a gazdasági folyamatokhoz. Itthon a legtöbb külföldit a zenei és kulturális fesztiválok vonzzák, míg kisebb mértékben a gasztronómiai fesztiválok, amik inkább a helyi közönséget szólítják meg. Ráadásul ez utóbbi elég szépen hozta be pozícióit a közönségkedvenc zenei fesztiválokhoz képest. Hogy lássuk a számokat is: a Magyar Fesztivál Szövetségnél közel 300 fesztivál van nyilvántartva, a teljes szám (a kis-és közepes helyi fesztiválokat is beleszámolva) ennek a többszöröse lehet. Fontos, hogy bizonyos mértékű szezonalitás is kapcsolódik hozzájuk: döntően tavasztól őszig tart a fesztiváldömping.
A fesztiválok jelentőségét a márkaépítés szempontjából is érdemes megnézni, hiszen önálló márkákról beszélünk – amik sokszor teljesen összefonódnak az adott város márkájával, erősítve egymást és építve a szinergiákra. Elég csak a legkézenfekvőbb helyi példákra gondolni: Egri Bikavér Ünnep, Bajai Halfőző Fesztivál, Csabai Kolbászfesztivál. Adott a város vagy régió, és az ott jellemző gasztronómiai termék (netán hungarikum), amik így szépen össze tudnak kapcsolódni és máris turisztikai érdeklődésre tarthat számot. Ez az egyik titka a fesztiválok sikerességének, hogy az összekapcsolódó brandek mennyire erősek, ismertek magukban és mennyire jól tudnak érvényesülni az egymás közötti szinergiák – ez pedig az adott város vagy régió versenyképességét erősíti a turisztikai desztinációk között. Helyi szinten pedig segít megőrizni a szokásokat, hagyományokat, erősíti az identitástudatot. Fontos megemlíteni, hogy a márkaépítés mellett a területfejlesztés az egyik legfontosabb tényező, ami a fesztiválok sikerességét illeti.
A gasztronómiai fesztiválok felfutását több trend is segítette az elmúlt években: ilyen a csúcsgasztronómia és a fine dining térhódítása, a street food és bisztró-konyhák hatalmas népszerűsége illetve az egészséges életmód kapcsán az egészséges étkezésre való törekvés, tudatosság, és a „mindenmentes” (különféle étrendekre specializálódott) ételek iránti kereslet megnövekedése. Elég csak az Etyeki Piknikre, a Gourmet Fesztiválra vagy a különböző street food fesztiválokra gondolni.
Sziget, Gogol, köpönyeg
Nézzünk egy kevésbé kézenfekvő példát a Szigeten keresztül! A Sziget egyedisége és sikere több mindennek köszönhető: nemzetközi A-listás zenei felhozatal, rendkívül sokszínű kulturális programrepertoár, ami nagyban túllépi a zenei kereteket: cirkuszok, színházak, múzeumok, civil szervezetek és kormányzati szervezetek kínálnak programokat az egy hét alatt. De ezek mellett a siker a remek földrajzi elhelyezkedésének is köszönhető. Budapesttel való összetartozása olyan szinergiákat szabadít fel, ami mindkét fél számára rendkívül előnyös. Az Európa legjobb nagyfesztiválja-díj többszörös nyertese, a Sziget egyfelől egy remek fesztivál, nyereséges gazdasági tevékenység, és mellette pedig turisztikai fellendülést hoz a főváros számára. Ezen pedig mindkét fél aktívan is dolgozik – a természetes zökkenők ellenére is (lásd Tarlós István III. kerületi regnálása és a Placebo esete). A fesztivál és a főváros közötti közös munkára és erőfeszítésekre kiváló példa a City Pass, amit a fesztiválozók a Sziget jeggyel együtt megvehetnek, ami ingyenes tömegközlekedést, reptéri transzfert, ingyenes vagy kedvezményes árú fürdőzést, múzeumlátogatást tartalmaz. És mivel a Szigetet csak a K-híd választja el a várostól, adja magát, hogy a fesztiválozók napközben a belvárosban sziesztázva-bruncholva éljék túl a másnapjukat. Vagy példának okáért ezért is láthatunk a fesztivál előtti és utáni 1-2 napban sok-sok fiatal fesztiválozót a városban, akik kihasználják az alkalmat, hogy a fesztivál kapcsán meglátogassák Budapestet.
Így érkeztünk a pandémia évébe: évről évre növekvő számú zenei és gasztronómiai fesztivál a gazdasági konjunktúra és a virágzó turizmus időszakában.
Az összefoglaló elkészítéséhez a Jászberényi Melinda, Zátori Anita és Ásványi Katalin által szerkesztett Fesztiválturizmus című tankönyvet vettük alapul.
Beüt a krach – hogyan tovább fesztiválok?
Ennek kommunikálására a Sziget azt az utat választotta – Kádár Tamás Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetője szavaival élve, hogy „ne tolják túl az empátiát”, és ne a „szenvedésre” fókuszáljanak, hanem arra, hogy mit tudnak nyújtani a közönségüknek. Így a figyelmet a szórakoztatáson próbálták tartani. Erre pedig az lett a megoldás, hogy a fesztivál gazdag múltját megmutató, „érzelmesebb” retrospektív kampányt indítottak. “Annyit akartunk mondani, hogy nem fogunk eltűnni, itt maradunk és kivárjuk, amíg elvonul a vihar, ami után remélhetőleg mindannyiunknak jobb lesz.”
Térjünk vissza a jelenbe! Milyen kihívásokat hozott a 2022-es fesztiválszezonra az elmúlt két év pandémia? Az egyik legégetőbb probléma ebben a szektorban is a munkaerőhiány, pontosabban szakemberhiány. Ez természetesen nem érint minden fesztivált, de akiket igen, ők nagyon megérzik ennek a hatását. A járvány alatt rengeteg hang-, fény-, és színpadtechnikus hagyta el a pályát, és nem is tértek vissza. Az utánpótlás lehetne az egyik lehetséges válasz, de a szakemberképzésnek is megvannak a maga kihívásai – például hogy fog tudni ilyen rövid idő alatt ennyi szakembert kiképezni ezekre a pályákra.
A szervezőknek továbbá számolni kell az online térbe való visszaszorulás következményeivel. Az emberek hozzászoktak a képernyőn keresztül tartott rendezvényekhez, amik ezáltal sokkal személytelenebbé váltak, és sokkal kevésbé adnak lehetőséget a teljes figyelemmel való jelen levésre. A figyelem sokkal könnyebben szétszóródik ; az embereket vissza kell szoktatni a „teljes testes” fesztiválélményhez. Azonban azt is látni kell, hogy a pandémia okozta felgyorsult digitalizáció erre a területre is kihatott, ami bizonyosan hozott fejlődést sok rendezvények számára – például az online regisztráció és a készpénzmentes fizetés még szélesebb körben való elterjedése. Az ilyen típusú fejlesztésekben a nagy fesztiválok az éllovasok, hiszen ezek az elvárások nem jellemzőek a jóval kisebb, helyi önkormányzatok által szervezett fesztiválokra.
Torlódás, dömping
A következő hatás, amivel szembesültek az iparág szakemberei, hogy a feltorlódtak a rendezvények. Így 2022-ben kialakult egy erős fesztiváldömping – tehát a verseny jóval felfokozottabb, annak ellenére, hogy a kivéreztetett iparág erőforrásai erősen megcsappantak. Ráadásul a zenei fesztiváloknak a feltorlódott szupersztár-koncertekkel is versenyezniük kell – lásd Harry Styles, Red Hot Chili Peppers, Pearl Jam, Kiss, stb.
(Hasonló hatásmechanizmusról írtunk a 2021-es magyar filmek kapcsán is. Rengeteg alkotás, amit nem mutattak be a 2020-as lezárások miatt, dobozban várt az alkalmas pillanatra, majd nagyon sok átcsúszott 2021 őszére.)
Pont a pandémia és a klímaválság környezeti hatásai miatt pedig még nagyobb – jogos –
elvárás a fesztivállátogatók részéről a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele. A Pannon Egyetem kutatásában olvashatjuk, az érintett szakemberek szerint pozitív hatásként lehet értékelni, hogy a folyamatosan változó járványügyi intézkedések miatt intenzívebbé vált a fesztiválok és a közönség közötti kommunikáció, vagy hogy mint szervezők nagyobb fokú rugalmasságra és nyitottságra tettek szert. Ez pedig pozitívan és serkentően hatott a helyi közösségekkel, gazdasági szereplőkkel, beszállítókkal való kapcsolattartásra is. A kommunikáció és a tudatosság fokozódása pedig a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését vonta maga után.
A kereslet illetően kijelenthető, hogy az embereknek hiányoztak a fesztiválok. A szervezők úgy értelmezték, hogy a hosszú bezártság után vágytak az emberek a kapcsolódásra, a társasági eseményekre, a feltöltődésre. Sőt, többen úgy látták, hogy „egyszerűsödtek” az igények: a csak magyar felhozatallal is ugyanolyan érdeklődésre tarthatott számot több fesztivál.
Ezt támasztja alá a Visual Europe Group 2022 májusi felmérése is: az online kutatás válaszadóinak 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idén már mindenképpen részt vesz valamilyen zenés eseményen, és az emberek egyharmada maradt már le valamilyen eseményről az elmúlt hónapokban azért, mert elfogytak a jegyek. A válaszadók többsége már nem tartja fontosnak a járványügyi óvintézkedéseket, 7 százalékuk azonban úgy nyilatkozott: még mindig csak olyan eseményre megy, ahol biztosított számára a távolságtartás.
A pandémia hatásáról és az idei fesztiválkörkép kapcsán Borsa Katával, a Magyar Fesztivál Szövetség elnökével beszélgettünk.
„A 2019-es évre nagyon jó szívvel emlékeznek vissza a fesztiválszervezők, hiszen rekordévet zárhattak – mondja Borsa. Emiatt sokan kezdtek nagyütemű, hosszú távú fejlesztésekbe, amiket aztán a 2020-as év derékba tört. Teljes újratervezést igényeltek az egyik pillanatról másikra változó járványügyi intézkedések és ez a kiszámíthatatlan és folytonos újratervezést igénylő időszak különösen súlyosan érintette a rendezvény szektort és ezen belül is a fesztiválokat. 2022-re döntően visszaállt a 2019-es fesztiválnaptár, de sajnos így is maradtak el események – leginkább gazdasági okból. Az is megfigyelhető, hogy kevesebb idén az új fesztivál, akinek esetleg ilyen ötlete, terve van, az is inkább kivár. Érezhető, hogy ezen a bizonytalan, nehezített terepen kevesebben vágnak bele.
Az áremelkedés a fesztiválokat sem kerüli el. Egyfelől rájuk a piaci árszabás vonatkozik a rezsi és a hatósági áras élelmiszer-alapanyagok és üzemanyag kapcsán is. Az áremelkedést pedig tovább hajtja a munkaerőhiány is. A fesztiválszektor háttérmunkásai (érthető módon) a stabilabb megélhetést biztosító területek irányába váltottak a járvány alatt, és utánpótlás nem nagyon van.
A forint árfolyamromlása elsősorban azokat a fesztiválokat érinti közvetlenül, akik külföldi fellépőket hoznak el. Az ő szerződéseiket jóval korábban kötötték (dollárban vagy euróban meghatározva a gázsit), minthogy a jelenlegi helyzet kialakult volna. Pedig ezeket a szerződéseket úgy határozzák meg, hogy bizonyos mértékű romlást belekalkulálnak.”
A szakember szerint a KATA-törvény változtatásai mindenképp érintik a fesztiválokat is, még ha sok esetben csak közvetetten is. Sokan szabadúszók ezen a területen, így dolgoznak több cégnek, több kisebb-nagyobb projektből tartják magukat fenn. Gondoljunk itt sajtósokra, grafikusokra, fordítókra, technikusokra, tördelőkre, zenészekre, a háttérben és színpadon dolgozókra egyaránt. Magát a fesztiválszervező cégeket nem érinti az adónem változás, hiszen ezek a cégek döntően Kft., Zrt. formájában működnek, vagy önkormányzatok illetve önkormányzati intézmények. Azonban nekik (céges) számla kell az elvégzett munkákról és a költségekről, és itt állnak majd egy megoldandó helyzet előtt a (leendő ex-)katások. Az augusztus végi határidőig a fesztiválok nagy része már lezajlik, de jövőre ez mindenképpen új helyzetet fog teremteni a projekt alapon működő eddig katás alvállalkozók és a szervezők között.